Szojuz űrhajó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Szojuz űrhajót (oroszul: Союз) a Szojuz-program keretében fejlesztették ki. Holdrepülésekre tervezték, de a szovjet holdprogram befejezése miatt csak Föld körüli pályán repült, főleg a Szaljut és a Mir űrállomásokhoz. A Nemzetközi Űrállomás programjában a Szojuzt mentőhajóként használják. Kifejlesztett változatok: Szojuz, Szojuz–T, Szojuz–TM, Szojuz–TMA.

---

[szerkesztés] Felépítés

Tömeg: 6.7-7 tonna
Hossz: 7-7.8 méter
Átmérő: 2.7 méter
Hermetikus térfogat: 10.5 m³
Befogadóképesség: 2-3 fő
Fülkék száma: 2

A Szojuz három részből áll:

• Orbitális kabin
  • Térfogat: 6.5 m³;
  • Tömeg: 1.3 tonna;
  • Átmérő: 2.2 méter;
• Parancsnoki- és visszatérő egység
  • Térfogat: 3.9 m³;
  • Tömeg: 2.8 tonna;
  • Átmérő: 2.2 méter;
• Műszaki egység

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Szojuz