Szpáhi
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A szpáhi lovast jelentő perzsa eredetű szó سپاهی ; az oszmán török hadszervezetben és társadalomban kétféle értelemben is használták.
[szerkesztés] Reguláris zsoldos lovasság
A szpáhi hadosztályt I. Murád idején szervezték meg. A reguláris zsoldos lovasság kivételezett alakulata volt, magas zsolddal, az átlagnál jobb felszereléssel és fegyverzettel. Egy aga irányította őket.
[szerkesztés] Adománybirtokos
Tímár- vagy ziámetbirtokkal javadalmazott hűbéres lovas. Az egész birodalom területén szétszórva éltek birtokaikon és bármikor hadra foghatók voltak, hogy szolgáikkal és általuk kiállított jól felszerelt lovasokkal (dsebelikkel) hadba vonuljanak. Amikor egy szandzsákban mozgósították őket, akkor minden tizedik szpáhi otthon maradhatott, hogy vigyázzon mindannyiuk rájáira (adóköteles alattvaló).
40 fős szakaszukat az aszker szürüdzsü vagy kirk aga, az ezekből álló századukat a cseri basi irányította, melyek végül ezredekbe szerveződtek. Fegyverzetük: sisak, vékony páncéling, handzsár, rövid kard (szcimitár), dobótőr, könnyű lándzsa, íj, kerek fapajzs.
[szerkesztés] Források
- Magyar történelmi fogalomtár Gondolat, Budapest, 1989, ISBN 963 282 202 1