Sztárai Mihály

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Sztárai Mihály (Sztára, ? - ?) reformátor, illetve bibliai históriás énekszerző, a 16. századi magyar irodalom tartja számon.

[szerkesztés] Élete

Sztárai valószínűleg Sztárán (Zemplén) született; a ferences rendbe lépve, Sárospatakon kezdte és Padovában fejezte be tanulmányait. 1524 körül Palóczi Antal udvari papja lett Sárospatakon, akivel együtt részt vett a mohácsi csatában is.

1528-ban otthagyva a rendet, a reformáció tanait kezdte terjeszteni, előbb Sárospatakon, azután máshol is. 1544 tavaszától Laskón működött és hét év alatt folytonos küzdelemmel, sőt élete gyakori veszélyeztetésével Baranyában és Szlavoniában 120 protestáns egyházat alapított. Valószínűleg 1551 -ben ellátogatott a Tiszántúlra, Debrecenben és Gyulán időzhetett huzamosabban. Az általa alapított egyházak számára 1553 - ban a szuperintendensi hivatalt is szervezett, mit természetesen ő maga foglalt el. Ugyanez évben tolnai pap lett; 1554 - ben Szegedi Kis Istvánnak volt kénytelen átengedni a baranyai püspökséget; ő pedig a Tolna megyében és talán a Baranya megye északi részében levő egyházak kormányzását folytatta, míg 1558 - ban visszament lelkésznek Laskóra, s újra előbbi kerületének jutott élére. Pár évvel később Pápán lett lelkész, ahonnan 1574 tavaszán Sopronba ajánlkozott magyar lutheránus prédikátornak, de ez állomást nem nyerte el. Mindamellett ez évben Pápáról mégis távozott, hogy hova, azt nem lehet tudni, s csak annyi ismert még életéből, hogy 1579-ban elüldözték hivatalából. Kilépve a szerzetesi rendből, Luther példáját követve szintén megnősült, nőül vette Bánóczi Istvánnak özvegyét; e házasságból származhatott az a Sztárai Mihály, kit hitbuzgó atyja szintén papi pályára nevelt és kit utóbb a pápai egyház hívott meg prédikátorául.

[szerkesztés] Művei

Cormoedia lepidissima de sacerdotio.
Az igaz papsagnac tikere. Krakkó, 1550. (Egyetlen példányának 3 levélből álló töredéke Toldy Ferenc könyvtárában egy XVI. századi erdélyi nyomtatvány fedeléből kiáztatva. Második kiadása: Magyar-Óvár, 1559. Egyetlen példány gróf Apponyi Sándor könyvtárában. Ism. Toldy F., Adalékok. Pest. 1870. I. 49. l.)
Achab Kyral Hytetlensegeröl es Illies Prophetanak megy feddeseröl valo szep Historia. Debreczen, 1574. (Megjelent a Hofgref-féle énekes könyvben is. Kolozsvár, 1553-58. Újabb kiadásai. Debrecen, XVI. száz. és 1619).
Historia Cranmerus Thomas Érseknek az igaz hitben való állhatatosságáról. Debreczen, 1582. (Ezen verses historia 1560-ban volt írva. Egyetlen példánya Nagy István könyvtárában volt).
Historia de Vita beati Athanasy Alexandriae Episcopi fidelissimi. Authore Michaele Starino. U. ott, XVI. század. (A Fáy-könyvtárban Tibold-Daróczon és az MTA könyvtárában, az utolsó levél híján).

Mindeme nagyobb s többi kisebb szépirodalmi munkáit Szilády Áron egybegyűjtve a Régi Magyar Költők Tára V. kötetében (1886.) adta ki. Szenczi Molnár Albert följegyezte róla, hogy postillákat is írt s a szentségek kiszolgáltatásának formáját szintén összeállította, de arról nem tesz említést, hogy ezek nyomtatásban is megjelentek volna. Énekei egy része a zsoltárokból, állítólag a reformátusok énekes könyvében van foglalva s jelenleg is használják. Zeneértő lévén, sok éneket hangjegyekre alkalmazott s dallamokat készített.

lásd még: A reneszánsz magyar irodalma