Törpe-erszényespatkányok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A törpe-erszényespatkányok az erszényesek rendjébe tartoznak, azonban nincs erszényük. A kölykök anyjuk hátán vagy a hátsó lábai között lógnak. Bár a legtöbb fajtát nem fenyegeti a kihalás veszélye, hosszabb távon kedvezőtlen hatása lehet a bozótosok és esőerdők pusztulásának.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedés
Ez az erszényes család Mexikótól Közép-Argentínáig fordul elő. Az állat csak az Andokban, a chilei sivatagban és Patagóniában nem található meg.
[szerkesztés] Fajok
A törpe-erszényespatkánynak több mint 50 faja van, ezek mérete, súlya, élőhelye és tápláléka változó.
Chilei törpe-erszényespatkány Szürke törpe-erszényespatkány Feketegyűrűs törpe-erszényespatkány
[szerkesztés] Megjelenés
Fej-törzs-hossza 7,5-18,5 cm, farokhossza 7-28 cm, míg testtömege 40-230 gramm. A törpe-erszényespatkány éjjel a fülét lelapítja. Arcorra hosszú és hegyes, szeme kidomborodót, bundája pedig sima és fényes. Lábán öt ujj van, melyekkel tud fogásra használni. Kulcsoló farka alkalmas fogásra és kapaszkodásra. Néhány fajnak úgynevezett „zsírfar” alakult ki a tápanyag raktározására.
[szerkesztés] Életmód
Az állat magányosan él, tápláléka állhat rovarokból, kis rágcsálókból, madártojásokból és gyümölcsökből. A szabad természetben körülbelül 1 évet élnek.
[szerkesztés] Szaporodás
Az ivarérettség 9 hónapos korban következik be, a párzási időszak néhány fajnál egész évben, másoknál évszaktól függően, egyes fajok háromszor is párzanak évente. A vemhességi idő 14 napig tart és az utódok száma 3-15 között van.
[szerkesztés] Forrás
Csodálatos állatvilág
Based on work by