Théraváda buddhizmus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Théraváda egyike a tizennyolc (más rendszerezések szerint húsz) Nikája iskolának, amik létrejöttek a buddhizmus korai szakaszában, a Buddha halála utáni században. A szó jelentése „az idősbek útja”, ami jelzi, hogy ez a buddhizmus legkonzervatívabb irányzata volt, egy olyan irányzat, ami Buddha eredeti tanításait próbálta megőrizni.

Tartalomjegyzék 1 Kik Ők? 2 Istenképzet 3 Megtestesülések 4 A világmindeség és az élet eredete 5 A halál után 6 Miért van Gonosz? 7 Megváltás 8 Érdemtelen szenvedés 9 Mai kor kérdései

[szerkesztés] Kik Ők?

Theravada (~hindu / pali “Vének Tanításai”) 18-20 Nikaya iskolák egyike, mely Buddha halálát követő század korai éveiben a Buddhizmus legkonzervatívabb iskolájaként alakult meg azzal az elhatározott céllal, hogy a Buddha eredeti tanításait tisztán őrizzék meg. Követői őseiket az Első Buddhista Tanács-ig vezetik vissza, mikoris 500 arahats úgy határozott, hogy Gautama Buddha “kisebb és appró” szabályait betartó ortodox álláspontot választja. A Theravada a húsz iskola utolsó túlélője és Sri Lanka, Dél-nyugat Kína, Kambodzsa, Laosz és Thailand fő vallása. Néha a Mahayana (“Nagy Hordozó”) ellentéteképpen Hinayana (“Kis Hordozó”) néven emlegetik, és ezt mostanában vagy pontatlan-, vagy rosszallónak tartják. A Theravada név legrégibb irásos emléke a i.sz. 7.századi iskolakönyveiben található. Ma a világon 100 milliónyi Theravada Buddhista él, és az utóbbi évtizedekben Nyugaton is gyökeret vert.

[szerkesztés] Istenképzet

A Teravada Buddhizmus követői a legfőbb Teremtő Isten fogalmát elutasítják, vagy legalábis lényegtelennek tartják. Szerintük Buddha, “a Felébredt”, mindenek felett nem Istenként, hanem a teljesen felvilágosult személy modeljének tekinthető legfőbb bölcs.

[szerkesztés] Megtestesülések

Buddha egy teljesen felvilágosult lelki tanító és ihlető ember volt. Minthogy nem hisznek Istenben, vagy legalábbis nem tartják fontosnak, nem imádnak Istent, sem annak megnyilvánulásait.

[szerkesztés] A világmindeség és az élet eredete

Buddhisták szerint a világmindenség és az élet eredetének magyarázata a tudósok dolga. Hitük ugyan nem ellenkezik a tudományos fefedezésekkel, de sokuk tartják úgy, hogy a világ folyamatosan, milliónyiszor teremti- és újrateremti önmagát másodperc minden töredékében.

[szerkesztés] A halál után

A Buddhisták szerint nem létezik az egyéni szellemek kivándorlása, hanem a karma törvényén keresztül az egyének egészséges és egészségtelen szándékai az elmében lenyomatokat hagynak. A negatíve szellemi állapot megmarad a folyamatos újraszületés során mindaddig, amíg az egyén szándékai teljesen egészségessé válnak. Mikor valaki végülis teljesen felvilágosul –azaz elhagy minden egészségtelen szándékot, akkor felszabadul az újraszületésektől, és eléri a tökéletes önzetlenség állapotát, mely a Nirvánának, azaz a “Halálnélküli Állapot”-nak nevezett végső gyönyörűséghez vezet és Buddhává válik, vagyis Buddhával eggyé lesz. Némely, főleg a modern Nyugaton élő buddhisták nem hangsúlyozzák, vagy éppenséggel nem is hisznek a szószerinti újraszületésben.

[szerkesztés] Miért van Gonosz?

Az embereknek szabadságukban áll rosszat vagy jót cselekedni. Az önhittség, sóvárgás, kötődés és tudatlanság a kapzsiság-, gyűlölet- és erőszaknak nevezett gonoszságban nyilvánul meg. Ezek tudatos kezelés nélkül az újraszületésben öröklődhetnek.

[szerkesztés] Megváltás

A felvilágosulás egy magányos vándorlás a Nirvánába, a tökéletes gyönyörűségbe, másszóval a szenvedéstől és az újrszületések ciklusaiból való felszabadulás, ami a Négy Nemes Igazság és a Nyolcszoros Ösvény követésével érhető el. Az újraszületést okozó karma felszámolására ki kell oltani a sóvárgást, vágyakat és kötődéseket támasztó különállóságban való hitet, hogy azoknak helyét a a kedvesség, részvét, adakozás, erkölcs, bölcsesség és elmélkedés vehesse át.

[szerkesztés] Érdemtelen szenvedés

A megvilágosulatlan élet nem más mint maga a szenvedés és ennek a szenvedésnek a megszüntetése a Buddhizmus elsődleges célja, amit az újraszületéseknek való végetvetésnek és a Nirvána eléréseként írnak le. A szenvedés a jelen- és korábbi életek kapzsisága, gyűlölete és tudatlanságának eredménye, és a más szenvedőkkel való együttérzés és a nekik való segítés csökkenti a karma hatását (ha szenvedsz valamitől, menj és találj valakit akinek tudsz segíteni).

[szerkesztés] Mai kor kérdései

Az abortuszt gyilkosságnak tekintik és szerintük minden erőszakos cselekmény következménye egy rettenetes karma. A homoszexualitást nem kifejezetten ítélik el szent írásaik, de míg az amerikai buddhisták elfogadják, az ázsiai buddhisták nagyon erősen elítélik. Általános hit szerint elválás nem történne, ha a párok követnék a buddhista elveket, de nem ítélik el az elvált feleket, ha komoly összeférési problémák tűnnek fel. A nemek szerepe hagyományos (az asszony feladata a gyermeknevelés a férfiaké a kenyérkeresés), de egyre rugalmasabb, ahogy a modern követelmények átalakítják a társadalmat (egyre több asszony dolgozik).