Tihanyi Lajos
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tihanyi Lajos (Budapest, 1885. október 29. – Párizs, 1938. június 11.) magyar festőművész, a Nyolcak Csoportjának tagja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Pályája
Tanulmányait az Iparrajziskolában és különböző magániskolákban végezte, bizonyos értékelések szerint lényegében autodidakta volt. A Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) II. tárlatán állította ki először képeit (1908).
A magyar avantgarde egyik kiemelkedő alkotója. Egyik alapító tagja volt a Nyolcak csoportjának. Később csatlakozott a Ma (Kassák Lajos lapja) c. avantgarde folyóirat festőihöz. Stílusa Cézanne-ból indult ki, és kubista irányban haladt. Hatott rá a fauveizmus, és az expresszionizmus (Oscar Kokoschka) is.
Művészetében a tárgyiasság és az analítikus formabontás feszültségeit kutatta.
Az 1920-as évek végén Párizsban telepedett le és festészete nonfiguratív irányt vett.
[szerkesztés] Művei
- Fürdőzők – 1907
- Cigányasszony gyermekkel – 1908
- Nagybányai utcarészlet – 1908
- Tájkép – 1908
- Klauzál tér – 1909
- Tájkép híddal – 1909
- Csendélet cserepes virággal – 1909
- Önarckép – 1912
- Bölöni György arcképe – 1912
- Virgil Ciaclan portréja – 1914
- Női arckép (Leopold Magda) – 1914
- Fülep Lajos – 1915
- Révész Béla arcképe – 1917
- Kassák Lajos arcképe – 1918
- Munkás család – 1921
- Tristan Tzara arcképe – 1926
- Beszélgetők – 1928
[szerkesztés] Forrás
- Művészeti Lexikon, Akadémiai Kiadó, 1984
[szerkesztés] Szakirodalom
- Passuth Krisztina: A Nyolcak festészete – Budapest, 1967.
- Dévényi Iván: Tihanyi – Budapest, 1968, Corvina Kkiadó.