Tiszafafélék
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|||||||||||
 A tiszafák kemény magját színes magköpeny (arillus) borítja
az éretlen tobozok magját még nem nőtte körbe a köpeny |
|||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||
|
|
|||||||||||
| Taxaceaesensu stricto Taxus Pseudotaxus Austrotaxus —— Cephalotaxaceae Torreya Amentotaxus Cephalotaxus |
|||||||||||
|
|||||||||||
|
|||||||||||
A tiszafafélék (Taxaceae) a Pinophyta törzs egy családja. A hagyományos rendszertan szerint a nyitvatermők törzsének (Gymnospermatophyta) egyik osztálya, Soó Rezső pedig a fenyők osztályának (Coniferopsida) egy rendjének (Taxales) tekintette. Mások a faszerkezet, a levélszerkezet, és elsősorben a jelentős virágszerkezeti különbségek (a magános magkezdemény) miatt osztály rangra emelték Taxopsida néven. Molekuláris kladisztikai, anatómiai, kemotaxonómiai, mikromorfológiai és embriológiai kutatások alapján nem igazolt külön osztályként vagy rendként kezelni, mivel a magános magkezdemény csupán a toboz erőteljes redukciójának a következménye; jelenleg családként tekintik. Közeli rokonaik az áltiszafafélék (Cephalotaxaceae).
A tiszafák különlegessége, hogy nincsen magvas tobozuk, a virágzó hajtásokon magánosan fejlődnek a magkezdemények. A kemény magot egy később beérő húsos magköpeny, az ún. arillus fedi, ami a hajtástengely kinövése. Porzós tobozaikat 6-14 porzólevél alkotja. Egyéb tulajdonságaikban a többi fenyőre emlékeztetnek, bár fatestükből hiányoznak a leveleikben viszont meglévő gyantajáratok. Jellegzetességük még az arillus kivételével minden szervből kimutatható erősen toxikus taxol alkoloid előfordulása.
Mintegy 20 faj tartozik ide, Magyarországon a tiszafa (Taxus baccata) képviseli a családot.
Based on work by Névtelen Wikipédia-felhasználó(k).