Tudományos fokozat
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A PhD az egyetlen tudományos fokozat, a latin „Philosophiæ Doctor” (= A filozófia doktora) rövidítése. Hivatalos rövidítései angolszász területeken a PhD, máshol, pl. Németországban és Skandinávia területén Dr. phil. (=Promotion, Doktor der Wissenschaften), bizonyos szláv államokban pedig PhDr.
[szerkesztés] Története
Eredetileg az egyetem által adományozott tudományos fokozat volt a filozófia területén. A doktori (latin: tanár) címet gyakran csak középkorúak kapták meg a tudománynak (azaz a tanulásnak, a tudásnak és a tudás terjesztésének) szentelt élet elismeréseképpen. A filozófiát, mint a teológia szolgálóleányát (ancilla theologiæ) bevezető tanulmányoknak tekintették, ezért a Philosophiæ Doctor sok egyetemen kihalt.
A fokozatot a XIX. században a Friedrich-Wilhelms Egyetemen újjáélesztették. Annak adták, aki eredeti kutatást végzett a természettudományok vagy a bölcsészettudományok, majd a XX. század első felében a társadalomtudományok területén. Németországból terjedt el az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a XX. század elején.
Magyarországon 1993-ban vezették be a fokozatosan megváltozott európai és amerikai szokásnak megfelelően egyetlen tudományos fokozatként. Megkaphatják normális körülmények között 6 szemeszter ún. doktoriskolai tanulmányok, a doktori szigorlat (rigorosum), a disszertáció benyújtása, majd megvédése után bölcsészek, teológusok, természettudósok, jogászok, mérnökök, közgazdászok, valamint orvosok és állatorvosok, s bizonyos országokban gyógytornászok és gyógyszerészek is.
A jogászok dr. jur., s az orvosok dr. med. címe nem tudományos fokozat, hanem diplomájuk része.
Magyarországon, s néhány volt szocialista országban a II. világháború után a szovjet módszert vezették be: azaz megvonták az egyetemektől évszázados jogukat a tudományos fokozatok adományozására, s azt a politikailag ellenőrzött Tudományos Akadémiáknak adták. Így jött létre az elsőként megszerezhető kisdoktori, vagy az 1980-as évek elejétől a „dr. univ”; ezt követte a Tudományos Akadémia kandidátusi fokozata; majd a nagydoktori (a tudományok doktora). (Ez a cím ma is létezik, de nem tekinthető önálló tudományos fokozatnak.) Bizonyos megkötések mellett a régi kisdoktorikat s kandidátusi fokozatokat ma az egyetemek PhD fokozattá minősíthetik.
Az elnyert PhD-fokozatok minősítése: summa cum laude (a legjobb, kiemelkedő) – néhány országban: magna cum laude, ez Magyarországon nincsen –, cum laude (jó és közepes), rite (elégséges).
Ez a fokozat ma már a legtöbb országban egyetemi katedra megpályázásához nem elegendő – ahhoz habilitációs eljárásban kell részt venni, aminek sikeres eredménye a dr. hab. cím, ami az egyetemi oktatásra jogosít.
Based on work by