Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Vint Cerf - Wikipédia

Vint Cerf

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dr. Vinton Cerf
Dr. Vinton Cerf

Vinton „Vint” Gray Cerf (született: 1943. június 23. New Haven, Connecticut) amerikai matematikus és informatikus, akire általában az Internet egyik alapító atyjaként hivatkoznak. Kulcsszerepet töltött be (vezetői és műszaki értelemben egyaránt) az Internet, valamint a TCP/IP protokollkészlet megalkotásában.

Az „Internet Társaság” (Internet Society, ISOC) alapítója volt 1992-ben, amelynek célja az Internet-elérés és -használat terjedésének elősegítése, és az Internetet fejlesztő technikai csoportok (mint például az IETF, az Internet Műszaki Munkaközösség) összefogása. Az ISOC első elnökeként 1999-ig töltötte be a posztját.

Születésétől fogva hallássérült. Tagja a Gallaudet Egyetem tanácsának (amely az első felsőfokú képzést nyújtó intézmény volt a siketek és nagyothallók számára), és az Alexander Graham Bell Egyesület „Hallássérültekért” kitüntetés tulajdonosa. Jelenleg az egyesült államokbeli Virginiában él a családjával.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Pályafutása

A Van Nuys középiskolába járt, ahol már korán megmutatkozott a számítógépek iránti érdeklődése. Tanulmányait a Stanford egyetemen folytatta, miközben számos vállalatnál dolgozott nyaranta, mint például a North American Aviation-nél (repülőgép gyár, jelenleg a Boeing leányvállalata) és a Rocketdyne-nál (rakétahajtómű tervező és gyártó vállalat). 1965-ben BSc fokozatot szerzett matematikából a Stanfordon.

A diplomázás után az IBM munkatársa lett, de hamarosan úgy döntött, hogy fejleszteni szeretné a számítástechnikai tudását. 1967-ben visszatért az iskolapadba, beiratkozott a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem (UCLA) számítástechnikai tudományok szakára, ahol olyan tanárai voltak, mint például Leonard Kleinrock. 1970-ben itt szerzett MSc, 1972-ben pedig Ph.D. fokozatot.

Az Kaliforniai egyetemen töltött évei alatt dolgozott az ARPANET-en, a legkorábbi csomagkapcsolt számítógép-hálózaton. Ezen időszak alatt (mint a későbbiekben is) számos RFC szerzője volt. 1972-től már mint Stanford-i professzor folytatta a számítógépes hálózatokkal kapcsolatos a kutatásait.

Röviddel később, 1973-ban Bob Kahn (akit Cerf már korábbról ismert, Kahn volt a felelős az ARPANET projektért a fővállalkozó Bolt, Beranek & Newman-nél) és Cerf elkezdték kidolgozni több különböző csomagkapcsolt hálózat egyetlen internetwork-é történő összekapcsolásának lehetősét. Az 1974-es „A Protocol for Packet Network Intercommunication” című tanulmányuk a témakör egyik alapvető dokumentuma.

1976-ban felkérték, hogy dolgozzon az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának Fejlett Kutatási Központjánál (DoD Advanced Research Projects Agency, DARPA), egy kutatási-fejlesztési program vezetőjeként. Ezen tisztsége alatt, 1976-tól 1982-ig meghatározó szerepe volt TCP/IP protokollok és az Internet fejlesztésében.

Ezt követően 1982-től 1986-ig az MCI Digital Information Services alelnöke. Az MCI Mail fejlesztésének vezetője, ami az első kereskedelmi e-mail szolgáltatás volt az Interneten.

1986-ban újra csatlakozott Kahn-hoz az utóbbi vállalatánál. A Corporation for National Research Initiatives-nál eltöltött évei alatt számos projekten dolgozott, mint például digitális könyvtárakon és automatikus információkereső programokon (knowbot-ok).

1994-ben visszatért az MCI-hez mint az Internet Architektúra vezető alelnöke. 2005. szeptember 8-án a Google bejelentette, hogy szerződtette Cerfet mint „Chief Internet Evangelist”-et, ami magyarul körülbelül „vezető internetes hitszónok”-ot, vagy „internet-apostol”-t jelent [1]. Ezt a Wired magazin is megírta egy cikkében: „Vint Cerf: Google's New Idea Man (a Google új ötletembere)” [2].

1999-ben csatlakozott az ICANN tanácsához, ahol 2007-ig a tanács elnöki pozícióját tölti be.

Vint Cerf ezenkívül tagja a bulgáriai elnök, Georgi Parvanov IT tanácsadó testületének, a 2002. március 8-i elnöki rendelet megbízása szerint [3].

Jelenleg az Interplanetáris Protokollon dolgozik, a NASA Jet Propulsion Laboratóriumával közösen. Ez a bolygóközi kommunikáció egy új szabványa lesz, ami nagyon jó hibatűréssel valósít meg lézeres vagy rádiókommunikációt [4].

2006 februárjában Cerf tanúskodott az Egyesült Államok törvényhozásának távközlési bizottsága előtt a hálózatközömbösség (Network Neutrality) mellett [5].

[szerkesztés] Díjai és kitüntetései

Számos díszdoktori cím tulajdonosa, többek között a Baleár Szigetek Egyetemének, a svájci ETH-nak, a Capitol és a Gettysburg Főiskolának.

1996-ban kitüntették a Yuri Rubinsky emlékdíjjal az ötödik World Wide Web konferencián, Párizsban. 1996-ban elnyerte a SIGCOMM-díjat, az internet 25 éven keresztüli terjedésében való közreműködéseiért, a TCP/IP protokollok kifejlesztésétől kezdve.

1997-ben Bill Clinton kitüntette Cerf-et a társával, Robert E. Kahn-nal egyetemben a National Medal of Technology-val (a legmagasabb amerikai tudományos-technológiai címmel), az Internet és a TCP/IP protokollok kifejlesztésében végzett teljesítményükért.

2001-ben megkapta a az Ohio Egyetem J. W. McClure Kommunikációs Iskolájának Strowger-díját. 2002-ben Bob Kahn-al, Larry Roberts-el és Tim Berners-Lee-vel egyetemben odaítélték neki a Premio Principe de Asturias de Investigacion Cientifica-t, a legmagasabb Spanyol kitüntetést.

2005 elején bejelentették, hogy Cerf és Kahn a nyertesei az ACM 2004 évi Turing-díjának (ami a Nobel-díj számítástechnikai megfelelője), többek között az Internet alapvető protokolljainak kidolgozásáért és az összekapcsolt hálózatok terén végzett úttörő tevékenységükért.

2005 novemberében George W. Bush kitüntette Cerf-et és Kahn-t a Presidential Medal of Freedom-mal, az Internet létrehozásában való közreműködésükért [6].

2007. április 2-án nagy sikerű előadást tartott Budapesten a Mindentudás Egyetemén az internet szabadsága címmel.

[szerkesztés] Részleges bibliográfia

  • Vinton Cerf, Zero Text Length EOF Message (RFC 13, August 1969)
  • Vinton Cerf, IMP-IMP and HOST-HOST Control Links (RFC 18, September 1969)
  • Vinton Cerf, ASCII format for network interchange (RFC 20, October 1969)
  • Vinton Cerf, Host-host control message formats (RFC 22, October 1969)
  • Vinton Cerf, Data transfer protocols (RFC 163, May 1971)
  • Vinton Cerf, PARRY encounters the DOCTOR (RFC 439, January 1973)
  • Vinton Cerf, Y. dalal, C. Sunshine, Specification of Internet Transmission Control Program (RFC 675, 1974. december)
  • Vinton Cerf, Jon Postel, Mail transition plan (RFC 771, September 1980)
  • Vinton Cerf, Twas the night before start-up (RFC 968, 1985. december)
  • Vinton Cerf, Report of the second Ad Hoc Network Management Review Group, RFC 1109, August 1989
  • Vinton Cerf, Internet Activities Board, RFC 1120, September 1989
  • Vinton Cerf, Thoughts on the National Research and Education Network, RFC 1167, July 1990
  • Vinton Cerf, K.L. Mills Explaining the role of GOSIP, RFC 1169, August 1990
  • Vinton Cerf, Memo from the Consortium for Slow Commotion Research (CSCR, RFC 1217, April 1 1999
  • Vinton Cerf, Guidelines for Internet Measurement Activities, October 1991
  • Clark, Chapin, Cerf, Braden, Hobby, Towards the Future Internet Architecture, RFC 1287, 1991. december
  • Vinton Cerf et al, A Strategic Plan for Deploying an Internet X.500 Directory Sevice, RFC 1430, February 1993
  • Vinton Cerf, A VIEW FROM THE 21ST CENTURY, RFC 1607, April 1, 1994
  • Vinton Cerf, An Agreement between the Internet Society and Sun Microsystems, Inc. in the Matter of ONC RPC and XDR Protocols, RFC 1790, April 1995
  • Vinton Cerf, I REMEMBER IANA, RFC 2468, October 1998
  • Vinton Cerf, The Internet is for Everyone, RFC 3271, April 2002
  • Vinton Cerf, Robert Kahn, A Protocol for Packet Network Intercommunication (IEEE Transactions on Communications, May 1974)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu