Zagyvaróna
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Zagyvaróna Salgótarján városrésze, korábban önálló falu volt. Közelében van a Zagyva forrása. A középkorban Rónya néven említik az oklevelek.
[szerkesztés] Története
A település északi végében lévő 423 méter magas Várhegyen állt egykor Zagyvafő vára. A várat a 13. század végén építhette a Kacsics nemzetségből származó Zagyvafői család. A Zagyvafői családnak a 15. század húszas éveiben magva szakadt, így birtokaik Luxemburgi Zsigmond királyra szálltak, a vár ekkorra már romokban hevert. Az 1440-es években cseh huszita zsoldosok kerítették hatalmukba a környéket, akik újjáépítették a várat. Egészen 1460-ig volt birtokukban, amikor a királyi had visszafoglalta, Mátyás király személyesen is részt vett az ostromban és meg is sebesült. Az ostromban a vár nagyrészt leégett, a régészeti leletek tanúsága szerint megpróbálták valamennyire helyreállítani, de 1478-ban már teljesen romokban hevert és nem is épült fel többé.
A helyi római katolikus templom hajója és szentélye 14. századi, tornya 1896-ban épült.
A 19. század első felében báró Prónay Lajos volt a község földesura. A 20. század elején 2244 lakosa volt a falunak. 1973-ban csatolták a települést Salgótarjánhoz.
[szerkesztés] Látnivalók
- Római katolikus templom
- Várhegy
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született Szalvay Mihály (1899 Zagyvaróna – 1955. november 21.) kőműves, katonatiszt, altábornagy. A Tanácsköztársaság idején katona volt, a spanyol polgárháborúban brigádparancsnok, a második világháborúban a jugoszláv partizánhadsereg törzsében tevékenykedett. 1945 után a magyar haderőben töltött be magas beosztásokat.
Based on work by