Zimony

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) város a mai Szerbiában.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Híres emberek
5 Testvérváros

[szerkesztés] Fekvése

Belgrádtól 5 km-re északnyugatra a Duna jobb partján fekszik, közigazgatásilag Belgrádhoz tartozik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a délszláv zeml'ny (= földből való vár) szóból ered.

[szerkesztés] Története

1173-ban Zemlen néven említik először. A római korban itt Taurunum nevű katonai település állott. A város felett állnak az egykori vár romjai. Középkori neve Zemlén. 1096-ban az átvonuló keresztesek foglalták el a várat, de Kálmán király leverte őket. 1152-ben rövid időre Mánuel bizánci serege foglalta el. 1164-ben III. István serege ostromolta, melynek során a várat védő IV. István 1165. április 11-én meghalt, ezért hívei átadták a várat III. Istvánnak. 1165-ben Mánuel bizánci serege foglalta el, de 1166-ban Dienes ispán visszafoglalta. 1167. június 18-án Mánuel bizánci császár serege a vár alatt verte meg Dienes ispán magyar seregét, de olyan nagy veszteségeket szenvedett, hogy kénytelen volt kivonulni az országból. 1180-ban III. Béla serege foglalta vissza. 1521. július 12-én elfoglalta a török. 1566. június 26-án ide járult János Zsigmond a szultán elé kézcsókra. 1842. szeptember 6-án ide menekült Obrenovics Mihály a zendülők elöl. 1910-ben 17.131 lakosából 6.559 német, 5.653 szerb, 2.200 horvát, 1.999 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.
Várának udvarán állt az ezredévi emlékmű, hármas toronyszerű építményen kiterjesztett szárnyú hatalmas turulmadárral. Az emlékművet 1918-ban a bevonuló szerbek döntötték le.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt hunyt el -talán mérgezés következtében- 1165. április 11-én IV. István magyar király.
Itt halt meg a nándorfehérvári táborban szerzett pestisben 1456. augusztus 11-én Hunyadi János kormányzó.