Ágasegyháza
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Régió | Dél-Alföld |
Megye | Bács-Kiskun |
Kistérség | Kecskeméti |
Rang | község
|
Terület | 55,87 km² |
Népesség | |
|
|
Irányítószám | 6076 |
Körzethívószám | 76 |
Térkép |
település Mo. térképén |
Ágasegyháza: község Bács-Kiskun megyében, a Kecskeméti kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
Ágasegyháza egykori lakossága az õslakosokból és a bevándorlókból állt. Az õslakosok a kunok, majd a magyarok voltak. A hihetetlen munkabírással és kitartással magyarázható, hogy e gyönge minõségû, homokos talajon boldogulni tudtak. 1814-tõl 1844-ig a puszta Kecskeméthez tartozott. Még az 1850-es évek elején is majdnem teljesen lakatlan volt. A 19. század második felében a felparcellázott földterületekre kezdetben 5 család költözött ki, késõbb 10-15 házból álló tanyacsoportok alakultak. Az 1870-es elsõ, nagyobb méretû kiköltözés adatait a kecskeméti levéltár õrzi. 1920-ban kilométerenként 10-11 volt a tanyák száma. Késõbb tanyaközpontok jöttek létre.
A 20. század elején a parcellázásoknak és kiköltözéseknek köszönhetõen emelkedett a lakosság száma. 1960-70-es években stagnálás, majd csökkenõ tendencia figyelhetõ meg.
1952-ben vált le Kecskemétrõl és lett önálló település Ágasegyháza. Az 1957-es és az 1965-ös rendezési tervek lehetõvé tették a község további fejlõdését. A ’70-es ’80-as években erõteljes volt az elvándorlás, amely csak a ’90-es évek elejére csökkent.
[szerkesztés] Története
Régészeti leletek szerint már az ókorban lakott terület volt. Az Árpád-korban kunok birtokolták, ezt bizonyítja az 1353-ból való első írásos elmlítése is. A török hódoltság idején az addig virágzó település teljesen elpusztult, még az 1800-as évek elején is lakatlan volt. Az 1810-es évektől Kecskemét külterülete volt, csak 1952-ben vált önálló községgé.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Orgoványi Tájvédelmi Körzet része, Rekettye tanösvény