Vita:Árpád fejedelem
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ez egy fontos szócikk! Mit jelent vajon az, hogy Figyelembe véve a veszteséget? Milyen veszteséget? Gábor 2004. szeptember 11., 18:55 (CEST)
Biztos, hogy minden információ hiteles? Kíváncsi lennék a forrásokra. Gubb
- Bocs, a forrást én töröltem ki, mert a szócikkben szerepelt, oda azonban nem szoktuk beírni. A forrás az angol Wikipédia volt, R-Joe onnan fordította (egyébként a laptörténetnél látszik). Gábor 2004. szeptember 11., 19:49 (CEST)
De, a források egyikét-másikát fel szoktuk tüntetni a szócikkekben (csak általában nem ismerjük őket, vagy nincsenek, de ez nem változtat azon, hogy gyakrabban kellene feltüntetni). Gubb
Bocs’, de meg lehet tudni valamit a szócikk forrásairól?
A következő állításokkal vannak gondjaim:
- Árpád idejében Német-római császárság még nem létezett, Ukrajna sem (a mai Ukrajna területén azonban valóban folytak hadműveletek)
- a „dél-német” területeken azonban nem valószínű, mert az ottani uralkodó (Arnulf) ekkor a magyarok szövetségese volt
- a „9.sz. legvégén” magyarjaink már nem gyűléseztek, hanem Berengár király seregét verték Brentánál (899. szeptember 24.). Hazafelé elfoglalták Pannóniát, így – ha ragaszkodunk a szóhasználathoz – már ekkor „stabilizálták a Magyar Államot”, nem kellett megvárni Gyermek Lajos (nem egy bajor őrgróf) 907. évi támadását
- Árpád 907. évi halálát csak Anonymus adja meg. Ő viszont a honfoglalást a valóságosnál – szűk évtizeddel – későbbre helyezi, vagyis nem megbízható forrás. A történészek egy része összekötötte a Pozsonyi csata megbízható forrásból származó évét (907) és Árpád halálának Anonymustól ismert – valószínűleg hibás – évét, és így született a legenda: Árpád a pozsonyi csatában halt meg. A baj csak az, hogy ezt egyetlen forrás sem említi. Sőt Árpádot egyetlen nyugati forrás sem említi, de ez már egy másik történet.
Ismételten bocs’, lehet, hogy ezeket rosszul tudom, de hát ezért lennék kíváncsi a forrásra.
-
- Köszönöm Csanády 2005. szeptember 2., 21:48 (CEST)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] honvisszafoglalás
mi ez a vissza? --Shenki 2005. október 18., 16:38 (CEST)
- Egy elmélet. Ősidők óta itt vagyunk, csak egy kicsit kiugrottunk a büfébe, és visszajöttünk. De tkp. a magyarok köré gyúrták a geológiai elemek az egész Kárpátokat. – Váradi Zsolt 2005. október 18., 16:40 (CEST)
- emlékszem, egy izgalmas könyvben olvastam, hogy "a honfoglaló magyarok a tisza mindkét partján szervezett román ellenállásba ütköztek". és ezen jót mulattam. a könyv amúgy eredetileg (csak nem? de!) román szerző tollából íródott, és valamikor a régi rendszer alatti szokás folytán (a baráti országok egymás nyelvén is kinyomtatják néhány sikeres könyvüket) magyarul is mgejelent bukarestben. címe (talán valaki ismeri) kb ez volt: a kelet-közép-európai nemzetállamok kialakulása. tele volt a fentiekhez hasonló vicces mondatokkal (különösen a magyar és a bolgár rész). namost (komolyra fordítva) ez a honvisszafoglalás nekem ezt juttatta eszembe.--Shenki 2005. október 19., 19:55 (CEST)
- Nem tudom miért nevezték pannoniának(mocsár) a rómaiak a modzsár(mocsár) földet, és azt sem tudom miért hijják még mindíg mathsyar-oknak a magyaroknak. De ha az összes beszéghibás nyelvből összeszedjük a Hungur-magyar megnevezéseket, akkor a mocsárhoz hasonló nevet kapunk amit "agyar"-nak (m)ansi is értenek, vagy makar-nak vagy mazarnak.
Árpád megsértődött azon hogy őt hungarusnak neveték(Kézai kronika). (Turkois-nak nevezi Biborban született Konsztatinus.)
- Nem tudom miért nevezték pannoniának(mocsár) a rómaiak a modzsár(mocsár) földet, és azt sem tudom miért hijják még mindíg mathsyar-oknak a magyaroknak. De ha az összes beszéghibás nyelvből összeszedjük a Hungur-magyar megnevezéseket, akkor a mocsárhoz hasonló nevet kapunk amit "agyar"-nak (m)ansi is értenek, vagy makar-nak vagy mazarnak.
- emlékszem, egy izgalmas könyvben olvastam, hogy "a honfoglaló magyarok a tisza mindkét partján szervezett román ellenállásba ütköztek". és ezen jót mulattam. a könyv amúgy eredetileg (csak nem? de!) román szerző tollából íródott, és valamikor a régi rendszer alatti szokás folytán (a baráti országok egymás nyelvén is kinyomtatják néhány sikeres könyvüket) magyarul is mgejelent bukarestben. címe (talán valaki ismeri) kb ez volt: a kelet-közép-európai nemzetállamok kialakulása. tele volt a fentiekhez hasonló vicces mondatokkal (különösen a magyar és a bolgár rész). namost (komolyra fordítva) ez a honvisszafoglalás nekem ezt juttatta eszembe.--Shenki 2005. október 19., 19:55 (CEST)
"A nemesség nem is beszélte a pórok(magyar) nyelvét, szt.István óta a LATIN a közigazgatás nyelve(1867-ig)." etc. Nem lehetett hon vissza foglalás.--Elder sun 2006. augusztus 27., 19:05 (CEST)
"MÁSODIK KÖNYV. A MAGYAROK TÖRTÉNETE BEJÖVETELÖKTŐL 1282-IG. I. FEJEZET. A magyarok dolgairól a vezérek korában.1. §. Bevezetés. Miután tehát előadtuk a húnok eredetét, szerencsés és szerencsétlen harczaikat, s hányszor változtatták lakhelyeiket, most nézzük, mikor tértek vissza ismét Pannoniába. Kik voltak a visszatérők kapitányai s mennyi volt fegyvereseik száma jelen munkába igtatni méltónak tartottam." : KÉZAI SIMON MESTER MAGYAR KRÓNIKÁJA
[szerkesztés] Cikk átírás
Szervusztok!!
Úgy gondolom, hogy Magyarország történelmének egyik legnagyobb alakjához méltatlan ez a cikk. Több helyen pontatlan, homályos és gyakran nem mindig sikerült történelemhűre. Szóval én úgy gondoltam, hogy az egész cikket átírom. Nem állítom, hogy a legteljesebb cikket alkotom meg Árpádról, de mindenképpen pontosabbat.
Hát ennyit erről. Üdvözlettel: Jojo
Írd át nyugodtan, ha teljesen újat akarsz, akkor teljesen új lesz – ha jobb lesz, mint ez, akkor senki nem fog tiltakozni :) - Serinde üzenet 2006. január 18., 19:47 (CET)
[szerkesztés] Árpád rangja
Ha jól tudom ez vitatott kérdés. Györffy elmélete mellett említést tettem Kristóéról is, aki szerint Árpád volt a kende. [Csak egy megjegyzés. Nem tartom megfelelő viselkedési módnak más hozzászólását átszerkeszteni.] Üdv, László
[szerkesztés] A pajzsra emelés
Ez nem valami kelta szokás?--Elder sun 2006. augusztus 31., 16:33 (CEST)
Én úgy tudom germán, bár lehet, hogy ők meg a keltáktól kapták. Üdv, László
[szerkesztés] Anonymus
- Árpád 907. évi halálát csak Anonymus adja meg. Ő viszont a honfoglalást a valóságosnál – szűk évtizeddel – későbbre helyezi, vagyis nem megbízható forrás. A történészek egy része összekötötte a Pozsonyi csata megbízható forrásból származó évét (907) és Árpád halálának Anonymustól ismert – valószínűleg hibás – évét, és így született a legenda: Árpád a pozsonyi csatában halt meg. A baj csak az, hogy ezt egyetlen forrás sem említi. Sőt Árpádot egyetlen nyugati forrás sem említi, de ez már egy másik történet.
Kézai a 872. esztenőbe helyezi a hunfoglalás idejét. A 700. esztendőre egy Hun-gót-"magyar"-...(108nép) összevont támadást a kárpátmedencében. Ha két időpont azonos időszámítás szerint került lejegyzésre akkor, a kezdete (BC312)I. Sassandros Persiai uralkodásától számít. a korábbi esemény megeggyezik a AD388-évi a kelti Római császár által szevezett támadással. A késöbbi időpont pedig szinte az AD560-évi avar honfoglalást írja le.
(I.Sass.907.)-AD312=AD695 Árpád halála. Ezen idő előtt van Árpádhoz hason nevű híres ongur vezető feljegyezve a Rómaiaknál is. Keressétek meg. (segítek Bolgár)
Szent István első 1001. évi Törvénye pedig tartalmazza, hogy a LATIN nyelven kivűl más nyelv irásra nem használható, és aki más nyelvü irást ír, állásából elbocsássák. Aki ilyen irást lead vagy megsemmisít 10 pénz jutalmat kap etc.. És persze hogy ez mostantól az 1001. év. és ami azután van hajaz a Római szenszék dátumaival.
Szerintem a történelem ismétli önmagát. A többi pedig kitaláció. az AD. anno domini és BC. before crist (vajon a kersztrefeszítés vagy a születés? -44 év hibázik néha) --81.183.135.33 2006. augusztus 31., 21:50 (CEST)
-
- Nyilván meghalt, majd meghódította az új hazát. :)
- az unokája meg azt mondta mostantól fogva 1001 van és már több mint ezer éve. :)
- Nyilván meghalt, majd meghódította az új hazát. :)
-
- Először is István ún. törvénykönyveinek pontos keletkezési ideje ismeretlen, másrészt én nem találtam benne semmi latin írásra vonatkozó szabályt. Ha tudsz egy linket, vagy forrást adni, szívesen megnézném Üdv, László
[1] Az eredeti lapot törölték (talán a tatárlakai tábla miatt?) [2] "A régi magyar betük és vésetek ...." http://www.geocities.com/rovasujsag/minta/rovas_73.txt és a cáfolat
- A cáfolat elég meggyőző. Üdv, László
- A hamís dokumentum nem a tényt cáfolja, hanem a becsületet. --Elder sun 2006. október 24., 21:02 (CEST) még 2 független forrás kéne...
- Főként ezért használatosak nem hamis dokumentumok. Már a nem szakértő számára is elég egyértelmű, hogy ez hamis. Ami nem jelenti azt, hogy István nem tiltotta a rovás használatát, egyszerűen nem tudjuk. Ami biztosnak látszik, hogy a fennmaradt törvények között ilyen nincs, és hogy voltak Istvánnak olyan törvényei, amelyek nem maradtak ránk. Üdv, László
- A hamís dokumentum nem a tényt cáfolja, hanem a becsületet. --Elder sun 2006. október 24., 21:02 (CEST) még 2 független forrás kéne...
[szerkesztés] Vezér, vagy fejedelem?
Vezér, vagy fejedelem? --Vince blabla 2006. szeptember 4., 20:32 (CEST)
Azt nem tudom, hogy a fejedelem szó mikor jelent meg a magyar nyelvben, de úgy tudom ez a cím, későbbi így nem viselhette Árpád. A vezér egyszerű fordítás a krónikákból (dux, illetve capitaneus). Egyik sem pontos. Én azt javaslom legyen fejedelem, mert vezérből, kapitányból több is volt, de mégis Árpád volt az, akit felruháztak a főhatalommal. Üdv, László
- Talán használhatnánk a "lufuu peccis lughala" (maghar AD1200körül) a ('lófő' 'nemes királyi':új-magyar) vagy a (Dux azaz) Dozsa 1514-es kiejtés szerinti változatát. :Tacitus 81.182.195.98 2007. március 7., 21:35 (CET)--