Élkhaszai
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Élkhaszai (görögösített forma a héber-arámi hyl ksy, azaz rejtett erő kifejezésből, latin átírásban Elchasai), (Kr. u. I-II. század) Zsidó-keresztény gnosztikus próféta.
Neve feltehetően álnév. A II. század első évtizedében egy könyvet írt, melyet hívei, az elkeszaiták (más néven: a szóbiaták, a megfürödtek) Perzsiában szentként tiszteltek. Alig néhány töredéke maradt fenn, ezek a művet oktató-prófétikus tartalmúnak mutatják. Eredeti nyelve feltehetőleg arámi volt. A könyv még töredékesen is fontos emléke az ókeresztény szekták irodalmának, képet ad titkos irataikról. Élkhaszai egyik legérdekesebb tanítása, hogy Jézus a mindig újra fellépő próféta, aki „most is és később is testet fog ölteni".
[szerkesztés] Források
- Teológiai kislexikon