Érdeslevelűek
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
![]() |
|||||||||||
Rendszertan | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||
|
|||||||||||
|
Az érdeslevelűek (Boraginaceae) a kétszikűek közé tartozó család. Körülbelül 100 nemzetség 2000 faja tartozik ide. Hazánkban kicsit több, mint 40 faj őshonos.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Rendszerezésük
[szerkesztés] APG II
Az APG-rendszer a valódi kétszikűek (eudicots) euasterid I kládjába helyezi a csoportot rendbe nem besorolt, illetve bizonytalan besorolású családként.
[szerkesztés] Cronquist
Cronquist [1] rendszere az Asteridae alosztály Lamiales rendjébe, Tahtadzsjan[2] a Lamiidae alosztály Boraginales rendjébe sorolja a családot.
Néhány újabb osztályozás a Boraginaceae-t a következő családokra bontja fel: Boraginaceae s.s., Cordiaceae, Ehretiaceae, Heliotropiaceae, Hydrophyllaceae, és Lennoaceae.
[szerkesztés] Elterjedésük
A család főleg a mérsékelt és a szubtrópusi zónában elterjedt. A mérsékelt övben zömében lágyszárúak, a szubtrópusi zónában némileg magasabb a fássszárúak aránya.
[szerkesztés] Jellemzőik
[szerkesztés] Virág
A virágok szerkezete a családon belül elég egyöntetű. A virág hímnős, javarészt sugaras, olykor kétoldali szimmetriájú. A csészelevelek száma 5, nincsenek összenőve. A szirmok száma is 5, ezek egymással és a porzókkal is összenőttek. A termő két szintén összenőtt termőlevélből áll. A magház felső állású.
[szerkesztés] Levél
Kevés kivételtől eltekintve a családban a levelek, sőt az egész növény kovásodott szőröktől érdes, gyakran szúrós. A levelek általában ép szélűek, szórt állásúak.
[szerkesztés] Termés
Négy, ritkábban két makkocska.
[szerkesztés] Nemzetségek
[szerkesztés] Hazánkban is előforduló nemzetségek
kunkor (Heliotropium), békaszem (Omphalodes), ebnyelvűfű (Cynoglossum), koldustetű (Lappula), magiszák (Asperugo), nadálytő (Symphytum), atracél (Anchusa), farkasszem (Lycopsis vagy Anchusa), apácavirág (Nonea), báránypirosító (Alkanna), tüdőfű (Pulmonaria), nefelejcs (Myosotis), gyöngyköles (Buglossoides vagy Lithospermum), vértő (Onosma), szeplőlapu (Cerinthe), kígyószisz (Echium)
[szerkesztés] További nemzetségek
Actinocarya, Adelocaryum, Afrotysonia, Amblynotus, Amphibologyne, Amsinckia, Ancistrocarya, Anoplocaryum, Antiotrema, Antiphytum, Arnebia, Auxemma, Borago, Bothriospermum, Brachybotrys, Brunnera, Caccinia, Carmona, Chionocharis, Choriantha, Craniospermum, Cryptantha, Cynoglossopsis, Cynoglottis, Cysostemon, Dasynotus, Decalepidanthus, Echiochilon, Echiostachys, Elizaldia, Embadium, Eritrichium, Gastrocotyle, Gyrocaryum, Hackelia, Halacsya, Heliocarya, Heterocaryum, Huynhia, Ivanjohnstonia, Ixorhea, Lacaitaea, Lasiarrhenum, Lasiocaryum, Lepechiniella, Lepidocordia, Lindelophia, Lithodora, Lobostemon, Macromeria, Maharanga, Mairetis, Mattiastrum, Mertensia, Metaeritrichium, Microcaryum, Microula, Mimophytum, Moltkia, Moltkiopsis, Moritzia, Myosotidium, Neatostema, Nesocaryum, Nogalia, Nomosa, Ogastemma, Omphalolappula, Omphalotrigonotis, Onosmodium, Oxyosmyles, Paracaryum, Pardoglossum, Patagonula, Pectocarya, Pentaglottis, Perittostema, Plagiobothrys, Pseudomertensia, Psilolaemus, Pteleocarpa, Rindera, Rochefortia, Rochelia, Rotula, Saccellium, Scapicephalus, Selkirkia, Sericostoma, Sinojohnstonia, Solenanthus, Stenosolenium, Stephanocaryum, Suchtelenia,Thaumatocaryum, Thyrocarpus,Tianschaniella, Tiquilia, Tournefortia, Trachelanthus, Trachystemon, Trichodesma, Trigonocaryum, Trigonotis, Ulugbekia, Valentiniella
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- Uránia növényvilág - Gondolat kiadó, 1980
- Molnár V. Attila: Kétszikűek III., ÉlőVilág könyvtár - Kossuth kiadó, 2006