Új-zélandi kaka
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 Veszélyeztetett. Státusz: végveszélyben
|
|||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Nestor meridionalis J. F. Gmelin, 1788 |
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
Az új-zélandi kaka, más néven nesztorpapagáj (Nestor meridionalis) a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, a papagájfélék családján belül a nesztorpapagájok (Nestorinae) alcsaládjának egyik képviselője.
A „kākā” szó a maorik nyelvén papagájt jelent.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedés
Új-Zéland erdős területein honos. A Déli szigeten a törzsalak, a Nestor meridionalis meridionalis alfaj él, míg az Északi szigeten a Nestor meridionalis septentrionalis alfaj fordul elő. Mindkét alfaja veszélyeztetett. A Chatham-szigeteken mára kihalt.
[szerkesztés] Megjelenés
Az új-zélandi kaka körülbelül 45 centiméter hosszú, javarészt barnás tollazatú papagájfaj. Háta, mellének java része és szárnyainak külső fele zöldesbarna színű. Hasa, szárnyának belső oldala viszont vöröses színű. Feje szürkésfehérbe hajló. A csőr a hímnél erősebben görbült, mint a tojónál.
[szerkesztés] Életmód
A kaka javarészt erdőkben él, de előfordulhat bozótos vidékeken, parkokban és kertekben is. Főként fákon tartózkodik. A költési időszakon kívül kicsi, maximum tíz madarat számláló csoportokban él. Szürkületkor vagy holdfényes éjszakákon is tevékenykedhet.
Magvakkal, rovarlárvákkal, rovarokkal, fanedvvel, virágokkal és nektárral táplálkozik.
[szerkesztés] Szaporodás
Nem minden évben költ, néha négy év is eltelik két költési időszaka között. A kutatások kiderítették, hogy bizonyos fák, melyeknek nektárjával, majd termésével táplálkozik alapvetően befolyásolják a költés sikerességét. Azokban az években, amikor ezek a fák különösen sok magot hoznak, szinte biztosan nekilátnak a kakák a fészeképítésnek. A 4-5 fióka felnevelése még ezekben az években is nehézségekbe ütközhet, és ritkán sikerül egy párnak kettőnél több fiókát felnevelnie.
Odúkban szeret költeni, melyeket több egymást követő költési szezonban is szívesen használ. Általában a tojó kotlik, a hím csak annyi időre szokta felváltani, amíg táplálékot vesz magához. A fiókák többnyire 10 hét után lesznek röpképesek és ekkor hagyják el az odút.
[szerkesztés] Veszélyeztettsége
A kaka túlélése szempontjából főleg a betelepített európai darazsak a veszélyesek, melyek elfogyasztják azokat a táplálékforrásokat (főleg nektárt), amik alapvetőek a madarak túlélése szempontjából.
Veszélyeztető tényezők még az Új-Zélandra betelepített hermelinek, melyek feldúlják a madarak fészkeit és elfogyasztják fiókáikat.
Based on work by