1952. évi nyári olimpiai játékok (súlyemelés)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az 1952. évi nyári olimpiai játékokon súlyemelésben hét súlycsoportban avattak olimpiai bajnokot. Ezen az olimpián változtattak a súlycsoport-beosztáson, a nehézsúly súlyhatárát 90 kilogrammra növelték, és a középsúly valamint a nehézsúly közé beiktatták a félnehézsúlyt.

A versenyzőknek három fogásnemben – nyomás, szakítás és lökés – kellett gyakorlatot bemutatniuk. Csak összetettben adtak ki érmet, a végső sorrendet az egyes gyakorlatok összesített eredményei adták.

Tartalomjegyzék 1 Éremtáblázat 1.1 Érmesek 2 Magyar részvétel 3 Megjegyzések

[szerkesztés] Éremtáblázat

(kiemelve az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, illetve értékei)

Az 1952. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata súlyemelésben
	Ország	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Egyesült Államok (USA)	4	2	0	6
2.	Szovjetunió (URS)	3	3	1	7
3.	Irán (IRI)	0	1	1	2
4.	Kanada (CAN)	0	1	0	1
5.	Trinidad és Tobago (TRI)	0	0	2	2
6.	Argentína (ARG)	0	0	1	1
	Ausztrália (AUS)	0	0	1	1
	Koreai Köztársaság (KOR)	0	0	1	1
Összesen		7	7	7	21

[szerkesztés] Érmesek

Az 1952. évi nyári olimpiai játékok érmesei súlyemelésben
Súlycsoport	Arany	Ezüst	Bronz
légsúly (56 kg-ig)	Ivan Udodov Szovjetunió (URS) (90,0+97,5+127,5=315,0 kg)[1]	Mahmoud Namdjou Irán (IRI) (90,0+95,0+122,5=307,5 kg)	Ali Mirzai Irán (IRI) (95,0+92,5+112,5=300 kg)
pehelysúly (60 kg-ig)	Rafael Csimiskjan Szovjetunió (URS) (97,5+105,0+135,0=337,5 kg)	Nyikolaj Szakszonov Szovjetunió (URS) (95,0+105,0+132,5=332,5 kg)	Rodney Wilkes Trinidad és Tobago (TRI) (100,0+100,0+122,5=322,5 kg)
könnyűsúly (67,5 kg-ig)	Thomas Kono Egyesült Államok (USA) (105,0+117,5+140,0=362,5 kg)	Jevgenyij Lopatyin Szovjetunió (URS) (100,0+107,5+142,5=350,0 kg)	Verdi Barberis Ausztrália (AUS) (105,0+105,0+140,0=350,0 kg)
váltósúly (75 kg-ig)	Peter George Egyesült Államok (USA) (115,0+127,5+157,5=400,0 kg)	Gerard Gratton Kanada (CAN) (122,5+112,5+155,0=390,0 kg)	Kim Sung-Jip Koreai Köztársaság (KOR) (122,5+112,5+147,5=382,5 kg)
középsúly (82,5 kg-ig)	Trofim Lomakin Szovjetunió (URS) (125,0+127,5+165,0=417,5 kg)	Stanley Stanczyk Egyesült Államok (USA) (127,5+127,5+160,0=415,0 kg)	Arkagyij Vorobjov Szovjetunió (URS) (120,0+127,5+160,0=407,5 kg)
félnehézsúly (90 kg-ig)	Norbert Schemansky Egyesült Államok (USA) (127,5+140,0+177,5=445,0 kg)	Grigorij Novak Szovjetunió (URS) (140,0+125,0+145,0=410,0 kg)	Lennox Kilgour Trinidad és Tobago (TRI) (125,0+120,0+157,5=402,5 kg)
nehézsúly (90 kg-tól)	John Davis Egyesült Államok (USA) (150,0+145,0+165,0=460,0 kg)	James Bradford Egyesült Államok (USA) (140,0+132,5+165,0=437,5 kg)	Humberto Selvetti Argentína (ARG) (150,0+120,0+162,5=432,5 kg)

[szerkesztés] Magyar részvétel

Az olimpián két súlyemelő képviselte Magyarországot. Pehelysúlyban B. Nagy Bálint 307,5 (85,0+97,5+125,0) kilogrammos eredménnyel a 7. helyen végzett. Félnehézsúlyban Buronyi László szakítás közben megsérült és visszalépett.

[szerkesztés] Megjegyzések

1. ^ Az eredmények megadásának sorrendje: nyomás+szakítás+lökés=összesített eredmény

Súlyemelés a nyári olimpiai játékokon

1896, Athén • 1900, Párizs • 1904, St. Louis • 1908, London • 1912, Stockholm • 1920, Antwerpen • 1924, Párizs • 1928, Amszterdam • 1932, Los Angeles • 1936, Berlin • 1948, London • 1952, Helsinki • 1956, Melbourne • 1960, Róma | 1964, Tokió • 1968, Mexikóváros • 1972, München • 1976, Montreál • 1980, Moszkva • 1984, Los Angeles • 1988, Szöul • 1992, Barcelona • 1996, Atlanta • 2000, Sydney • 2004, Athén