A–7 Corsair II

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A–7 Corsair II
A Görög Légierő TA-7C Corsair II repülőgépe
Műszaki adatok
Funkció	Harcászati vadászbombázó repülőgép
Gyártó	Ling-Temco-Vought
Személyzet	1 fő
Első felszállás	1965. szeptember 26.
Szolgálatba állítás	1967. február
Gyártási darabszám	1569 db
Méretek
Hossz	14,06 m
Fesztáv	11,81 m
Magasság	4,90 m
Szárnyfelület	34,8 m²
Szárnyprofil	NACA 65A007
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg	9033 kg
Maximális felszállótömeg	19 050 kg
Hajtómű
Hajtómű	1 db Allison TF41-A-1 kétáramú gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő	64,5 kN
Repülési jellemzők
Maximális sebesség	1123 km/h
Hatósugár	1150 km
Legnagyobb repülési magasság	12 800 m
Emelkedőképesség	76 m/s
Szárny felületi terhelése	379 kg/m²
Tolóerő-tömeg arány	0,50
Fedélzeti elektronika
Rádiólokátor	AN/APQ–116
Fegyverzet
Beépített gépfegyver	1 db M-61 Vulcan gépágyú
Az A–7 Corsair II háromnézeti rajza

Az A–7 Corsair II szubszonikus vadászbombázó repülőgép, melyet az F–8 Crusader áttervezésével az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztettek ki az Amerikai Haditengerészet igényeinek megfelelően. Ezen a repülőgépen alkalmaztak először Head Up Display-t, radarral helyesbített tehetetlenségi navigációs rendszert, valamint ez volt az első harci repülőgép, amelynek gázturbinás sugárhajtóműve volt. A repülőgépet rendszeresítette az Amerikai Légierő is, az A–1 Skyraidereket váltották le a előtt pilótákat kereső és mentő helikopterek támogatásában. Részt vett a Vietnami háborúban, Líbia 1986.-os bombázásában, és az Öböl-háborúban. Görögország, Portugália és Thaiföld vásárolt a repülőgépből. Az amerikai gépeket 1993.-ra, a portugálokat 2001.-re vonták ki a hadrendből, a görög és a thai gépek még repülnek.