A nap szépe
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| A nap szépe | |
| Rendező: | Luis Buñuel |
|---|---|
| Producer: | Henri Baum Raymond Hakim Robert Hakim |
| Forgatókönyvíró: | Luis Buñuel Jean-Claude Carriére |
| Főszerepben: | Catherine Deneuve Jean Sorel Michel Piccoli Genevieve Page |
| Operatőr: | Sacha Vierny |
| Jelmeztervező: | Yves Saint-Laurent |
| Vágó: | Louisette Hautecoeur |
| Forgalmazó: | Allied Artists Pictures Corporation |
| Gyártó: | Five Film |
| Bemutató: | Franciaország |
| Időtartam: | 101 perc |
| Nyelv: | francia |
| IMDb | |
A nap szépe (franciául: Belle de jour) 1967-es francia film, Catherine Deneuve-vel a főszerepben. A filmet Luis Buñuel rendezte, Joseph Kessel 1928-ban megírt azonos című novellája alapján.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Szereplők
- Catherine Deneuve - Séverine Serizy mint a nap szépe
- Jean Sorel - Pierre Serizy
- Michel Piccoli - Henri Husson
- Geneviève Page - Madame Anais
- Pierre Clémenti - Marcel
- Georges Marchal - A herceg
- Françoise Fabian - Charlotte
- Macha Méril - Renée
- Muni - Pallas
- Maria Latour - Mathilde
[szerkesztés] Történet
Séverine Serizy szép, fiatal háziasszony Párizsban, férje - Pierre - híres orvos, kórházban dolgozik. A házaspár szereti egymást, boldogan élnek, ám Séverine-nek különös álmai vannak. Álmában rendszeresen kikötözik, megverik, megalázzák, a néző számára világos, hogy Séverine mazochista. Ám titkolja, egészen addig, amíg egy közös ismerősük - Henri - meg nem sejti a nő elfojtott vágyait. Henri egy luxus-bordélyházat ajánl Séverine-nek, ahol úgymond "eltöltheti az időt". Séverine meglátogatja a bordélyházat, aminek vezetője, Madame Anais szívesen fogadja, és megállapodnak abban, hogy Séverine naponta fog dolgozni, de csak nappal, mivel vacsorára haza kell érnie férjéhez. A neve ezért a bordélyban a "nap szépe" lesz. Madame Anais folyamatosan vezeti be a prostitúcióba Séverine-t, falba rejtett kémlelőnyílásokon fedezi fel, hogy a többi lány hogyan szolgálja ki az ügyfelekt, mit kell neki is csinálnia. Az első alkalomkor megpróbál elmenekülni, ám végül a kuncsaft az ellenállását szó szerint megtöri, és ez élvezetet okoz a mazochista Séverine-nek. Egy alkalommal egy bíró jön a bordélyba, aki szintén mazochista, azt kéri Séverine-től, hogy üsse meg, büntesse meg. Erre azonban - mivel ő maga is ilyen ösztönökkel rendelkezik - nem hajlandó és a továbbiakban Madame Anais mazochista ügyfeleket nem közvetít Séverine-hez. Az asszony titkolja férje előtt a "munkáját", ám egy nap a bordélyt meglátogatja Henri is, aki egykor megadta neki a címet, és megfenyegeti, hogy elmondja a férjének, hogy mit csinál, ha nem fekszik le vele Séverine, aki a fenyegetés előtt még el akarta küldeni Henrit. Hónapok telnek el, mikor megjelenik Marcel, egy szegény, bűnöző, erőszakos jellemű fiatalember, aki azonnal beleszeret Séverine-be. Csak hozzá akar járni, más nő nem érdekli, folyton a családja, lakóhelye iránt érdeklődik. Séverine egy herceg kastélyába is elmegy, ahol a herceg a pincében egy koporsóban akar Séverine-nel szeretkezni. Séverine végül úgy határoz, hogy abbahagyja a "munkát", ám ezt Marcel nem veszi tudomásul, követi, többször felelősségre vonja a nyílt utcán, telefonon zaklatja. Egy nap észreveszi, hogy Séverine valójában házas, ekkor elhatározza, hogy megöli Pierre-t. Az utcán támad rá, és Pierre-t megvakítja és megveri. A rendőrség később lelövi a menekülő Marcelt. Séverine otthonukban ápolja Marcelt, aki vak és néma a támadás óta. Séverine-nek elmúlnak mazochisztikus álmai. Egynap felkeresi őket Henri és elmondja Pierre-nek Séverine egykori "munkáját". A férj nem reagál. A fim Séverine újabb fantáziájával ér véget.
[szerkesztés] Mazochisztikus elemek
Séverine minden álma úgy kezdődik, hogy egy lovaskocsival viszik ki egy rétre, erdőbe, a lovaskocsi csengői csilingelnek - gyakorlatilag ez az egyetlen hangeffektus az egész filmben - majd megállnak és Séverine-t gyalázzák a kocsi utasai, így Henri és Pierre is. Egy jelenetben Pierre végignézi, hogy a lovaskocsi vezetője megerőszakolja Séverine-t, másik alkalommal a tengerparton áll egy póznához kikötözve és Henri és Pierre iszapot, sárt, földet dobál a nőre. A fantáziálásából mindig ugyanaz a mondat hozza vissza a film valóságába Séverine-t: Pierre megkérdezi "-Mire gondolsz Séverine?" - amire a nő mindig ugyanazt válaszolja "-Rád gondoltam Pierre."
[szerkesztés] A film szerkezete
Mint ahogy a legtöbb Buñuel-filmben, itt is találkozhatunk szürrealista elemekkel, bár nem olyan sokkal, mint más filmjeiben. Ilyenek pl. a pincében lévő koporsóban fekvő herceg képe, a már néma-vak-talán süket is, karosszékben ülő, fekete szemüveget viselő Pierre a film végén, a lovaskocsi száguldása, a csengettyűk csilingelése, az összevágott képsorok, miközben Séverine-re sarat, iszapot dobálnak.
[szerkesztés] Díjak
- 1967. - Arany Oroszlán-díj Luis Buñuelnek
- 1967. - Pasinetti-díj a legjobb film kategóriában
- 1969. - BAFTA-díj jelölés a legjobb filmszínésznő kategóriában
[szerkesztés] Egyéb
- Luis Buñuel is szerepel a filmben: egy kávéház teraszán üldögél egy jelenetben.
- "Belle de jour" - "a nap szépe" a neve napjainkban egy liliomnak Franciaországban, ami csak nappal virágzik, hasonlóan Séverine-nel, aki estére hazatér férjéhez.
[szerkesztés] Lásd még
- Mazochizmus
Based on work by Lorincze,