Abiotikus tényezők
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az abiotikus tényezők vagy élettelen tényezők a biológiában az ökológiai értelemben vett környezet élettelen, de az élethez szükséges fizikai és kémiai elemeinek, jelenségeit jelölő kifejezés. Általában komplexen, minden élőlényre hasonló mechanizmussal ható feltételek, mint a fény, a hőmérséklet, a levegő, az atmoszféra, a víz, a szél, illetve adott fajokra és ökoszisztémákra ható környezeti feltételek, mint a talaj, a szalinitás, a domborzati viszonyok és a természeti katasztrófák. A biotikus tényezőkkel (evolúció, szimbiózis, kompetíció stb.) együtt alkotják a természeti környezetet.
Az abiotikus környezet két irányból hat egy ökoszisztéma stabilitására (vagy instabilitására): egyrészről biztosítja az élet fennmaradásához szükséges feltételeket (pl. hőmérséklet, víz), másrészről a populációnak alkalmazkodnia kell az általa biztosított feltételekhez (pl. szélsőséges hőmérséklet, vízhiány). Az abiotikus tényezők legcsekélyebb állandósuló (pl. talajerózió) vagy időszakos (pl. árvíz) változása is instabillá teheti és adaptációra, akklimatizációra készteti az adott ökoszisztéma egyedeit.
Based on work by