Aktinolit

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Aktinolit

Az aktinolit a szilikátok osztálya amfibolok csoportjába tartozó ásványfaj. Elnevezésének eredete: aktis = sugár; lithos = kő (görög); kristályainak gyakori sugaras halmazokban való megjelenéséből. A tremolit-aktinolit izomorf elegysor közepes Fe-tartalmú változata.

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai

Képlete: Ca₂(Mg,Fe²)₅[(Si₄O₁₁)₂(OH,F)₂] ahol a (Mg/Mg+Fe²)=0,50-0,89;
ha a (Mg/Mg+Fe²)<0,50 akkor ferroaktinolit, ha a (Mg/Mg+Fe²)>0,90, akkor tremolit az ásvány elnevezése
Szimmetriája: monoklin (prizmás)
Sűrűsége: 3,03-3,24 g/cm³ (a Fe-tartalom függvényében)
Keménysége: 5-6
Hasadása: kiváló (110 szerint)
Színe: különböző árnyalatú zöld (a Mg helyére beépülő Fe mennyiségétől függően egyre sötétebb)
Fénye: hasadási lapjain üvegfényű; sugaras-rostos halmazai selyemfényűek

[szerkesztés] Szerkezete

Kristályrácsa végtelen, két SiO₄-tetraéder lánc összekapcsolódásából kialakuló "szalagokat" tartalmaz, melyeknek alapegysége az Si₄O₁₁^6-csoport. Az inoszilikátok alosztályába tartozó ásvány.

[szerkesztés] Megjelenési formái, genetikája

Vékony oszlopos, vagy tűs-szálas megjelenésű. Gyakran alkot sugaras halmazokat.

Jellegzetes metamorf ásvány, különösen az alacsonyabb metamorf fokú kristályospalákban (talkpalában, aktinolitpalában, zöldpalában) otthonos. A zöldpala fácies típusos ásványa.

[szerkesztés] Változatai

prazinit = az aktinolit és a riebeckit közötti átmeneti tag
smaragdit = Cr-tartalmú aktinolit, bázisos metamorfitokban fordul elő
uralit = főleg a bázisos magmás kőzetekben előforduló piroxének szegélyének szálas-rostos átalakulási terméke
amfibolazbeszt = hajszálfinom, szálas-rostos szerkezetű anyag, néha gyapotszerű; hegyibőrnek vagy hegyiparafának is nevezik; kevésbé hajlékonyabb szálú, illetve kevésbé tűzálló, mint a krizotilazbeszt (ld szerpentinásványok); savállósága azonban kiváló
nefrit = finom, rövdszálas, de nemezszerűen tömött aktinolit; megjelenése a jadeit-hez hasonlít; faragható, ezért keresett díszítőkő, különösen keleten