Alsórajk
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||||
| Megye | Zala | ||||
| Kistérség | Nagykanizsai | ||||
| Rang | község
|
||||
| Terület | 8,45 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 8767 | ||||
| Körzethívószám | 93 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Alsórajk: község Zala megyében, a Nagykanizsai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Közepes átmenő forgalmú település a Principális-csatorna völgyében, északról Pacsa, délről Nagykanizsa felől közelíthető meg. Autóbusszal Nagykanizsáról elérhető. A településtől nem messze található Felsőrajk vasútállomása.
[szerkesztés] Története
Alsórajk a 9. század környékén alakulhatott. Régészeti leletek alapján a mosaburgi fejedelemség idején egy kisebb szláv település állhatott a mai falu helyén. A településen 1239-ben alapult egy premontrei kolostor, azonban a falu első írásos említése csak 1247-ből való. Jelentősebb település minden bizonnyal azonban csak a 15. századra fejlődött Alsórajkból, amely ekkor már saját templommal is rendelkezett. A 16. században a törökök ellen kisebb palánkvár is épült, amelyet először 1588-ban foglaltak el. 1595-ben a szigeti bég ostromolta, majd 1600-ban elfoglalták és lerombolták a törökök a településsel együtt.
Alsórajk az 1730-as évekig lakatlan maradt, azonban ekkor hamar benépesedett. 1748-ban malom is épült a szőlőműveléssel is foglalkozó településen. A 19. században a település egy viszonylag gazdag mezőgazdasági településnek számított, működő iskolával és híres szarvasmarha-állománnyal.
Az 1950-es évektől lassan épült ki az infrastruktúra, kisebb mértékű elvándorlás sújtotta a települést.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A faluban született Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrász.
- Polgármesteri hivatal épülete
Based on work by