Ambroxol
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ambroxol | |||
4-[(2-amino-3,5-dibromo-phenyl)
methylamino]cyclohexan-1-ol |
|||
CAS szám 18683-91-5 |
ATC kód R05CB06 |
||
INN | ambroxol |- | Kémiai képlet | C13H18Br2N2O |
Molekulatömeg | 378.103 |
Az ambroxol, a brómhexin metabolitja, benzilamin szerkezetű mukolitikum. Hatására a nyákelválasztó sejtekben fokozódik a lizoszómák képződése és a hidrolitikus enzimek aktivitása, ami a bronchiális váladék savanyú mukopoliszacharidákból álló rostjainak lebontásához vezet. Egyúttal a szerózus mirigysejtek stimulálódnak, így kisebb viszkozitású nyák képződik. A légutak gyulladásos megbetegedéseiben az ambroxol fokozza a surfactant képződést.
Az ambroxol csaknem teljes mértékben felszívódik és 80%-ban plazmafehérjékhez kötődik. "First-pass" effektussal metabolizálódik, majd inaktív metabolit formájában túlnyomó részben (90%) a vesén keresztül választódik ki.
Állatkísérletes vizsgálatok szerint az ambroxol átjut a placentán, kiválasztódik az anyatejbe és a liquorban is kimutatható.