Vita:Antiheraldikus
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
ezt nem teljesen értem; Svratka címere láttán rögtön a Vatikán címere ugrott be, ami ugyanígy arany-ezüst, erre lentebb látom, hogy az nem számít antiheraldikusnak, míg a városé igen. ha ilyen öntörvényűen el lehet dönteni, hogy az egyik címer, ami vét a szabály ellen, az szabályos, a másik, ami ugyanezen szabály ellen vét, az meg nem, akkor minek a szabály egyáltalán? – Alensha 
üzi 2007. március 25., 15:18 (CEST)
Az, hogy valami antiheraldikus vagy nem, a heraldika szabályai szerint dönthető el. A legsúlyosabb eset, ha egy címer vét a színtörvény ellen, azaz ha színre színt vagy fémre fémet helyeznek. Az élő heraldika korában, amikor ezen címereket a csatában tényelgesen is használták, létfontosságú volt, hogy a címer viselője nagyobb távolságból is felismerhető legyen a páncélban. Ez csak úgy biztosítható, ha a címerábra jól elkülönül a pajzs színétől, azaz ha fémre szít helyeznek vagy fordítva. Természetesen itt is vannak kivételek, mint pl. a Jeruzsálemi Királyság címere. Ennél a másik feltételt kell figyelembe venni, azt, hogy nem vét a jó ízlés elve ellen, vagyis ebben az esetben is egy dekoratív jelképről van szó. Ez a címer a Jeruzsálemi Királyságban és Európában minden nemes számára ismert volt, ezért előtérbe kerülhetett a címer dekoratív jellege és háttérbe szorulhatott a megkülönböztethetőség elve, melyet a színtörvény biztosított. A királyság címerével különben sem szaladgált senki a csatában, ezért engedélyezett ebben az esetben a színtörvény megsértése és a reprezentatív funkció előtérbe kerülése az udvari ceremóniákon. --Szegedi László 2007. március 26., 07:29 (CEST)
Ezt értem, hogy felismerhetőnek kell lenni, de pl. városok címerét használta valaki csatában? – Alensha üzi 2007. március 26., 13:18 (CEST)
A felismerhetőség az élő heraldika korának legfontosabb követelménye volt. Ezért nem engedték meg, hogy egymás mellett vagy egymáson szerepeljen két fém (arany és ezüst) vagy két szín, melyeket nehéz távolról megkülönböztetni. Mivel a heraldika egy konzervatív tudomány, ez a szabály később is megmaradt és ez jól is van így, mert a világon minden tudomány szabályok alapján működik. A hanyatló heraldika korában, amikor a címereket már nem használták a csatában, mindenféle szimbolikus értelmezést kezdtek kapcsolni a színkhez is. Az ezüst és az arany így lett a tisztaság, gazdagság stb. tehát mindenféle pozitív tartalom jelképe. És minthogy az emberek szeretik a pozitív tartalmakat, mindenféle téves és a heraldika szellemével ellentétes címerábrázolásokat fabrikáltak. Ez az eljárás az élő és a hanyatló heraldika korában is szabályellenes, azaz antiheraldikus. Ennek lettek aztán az eredményei az olyan címerek, melyek tele vannak zsúfolva címerábrákkal vagy antiheraldikus színekkel. A városok címerével pontosan az a baj, hogy azokat senki sem viselte a csatában (legalábbis a 16. század után) és általában nem is heroldok szerkesztették azokat, különben letisztult, egyszerű jelképeket viselnének. Az oldalon szereplő cseh városok antiheraldikus címerei is a hanyatló heraldika korában jöttek létre. --Szegedi László 2007. március 26., 17:56 (CEST)
Értem, köszi! (Nem kötözködésből kérdezgettem, csak érdekes a téma. :) – Alensha üzi 2007. március 26., 17:58 (CEST)
Based on work by