Apollóniosz Düszkolosz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Apollóniosz Düszkolosz (Alexandria, Kr. u. 1. század – Alexandria, Kr. u. 2. század) görög grammatikus, Héródianosznak, a kor másik nagy grammatikusának édesapja volt.
Mellékneve, a „düszkolosz” mogorvát jelent. Egész életét Alexandriában töltötte, mindössze egyszer utazott el Rómába. A római császárkor legnagyobb nyelvtudósa volt, nevéhez fűződik a görög nyelv formáinak rendszerezése, illetve a szintaxis tudományának megalapítása. Ránk mindössze négy nyelvtudományi munkája maradt, ezek is többé-kevésbé csonkák: „Peri antónümiasz” (A névmásról), „Peri epirrhématón” (A határozószókról), „Peri szündeszmón” (A kötőszókról), „Peri szüntaxeósz” (Az összeillesztésről).
Irodalmi szempontból különös hatással bírt a sajnos elveszett „Peri proszódión” (A hangzásról) című munkája, amelynek csak fejezetcímeit ismerjük. Írt egy dialektológiai munkát is, „Peri dialektón Dóridosz Iadosz Aiolidosz Atthidosz” (Dórisz, Iónia, Aiolia, Attika nyelvjárásairól) címmel. Homérosz műveit nyelvtani szempontból elemezte a „Peri szkhématón Homérikón” (A homéroszi formákról) című művében.
[szerkesztés] Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Based on work by