Asóka

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Asóka (Kr. e. 273 – 237 között) indiai uralkodó.

A kora indiai történelem egyik legnagyobb alakja, az első indiai király, aki uralma alatt egész India területét (Dél-India kivételével) egyesítette. A keleti országrész meghódításával járó vérontás -mint ezt maga írja- mély megbánással töltötte el. Megtért buddhista világi hívővé, és ettől fogva a békesség és az emberszeretet hirdetésésnek szentelte működését. Buddhista térítő missziókat küldött a szomszédos államokba: Ceylonba, Hátsó-Indiába és a hellenisztikus görög uralkodókhoz. Rendeleteit sziklákra és oszlopokra vésette, ezek az indiai irodalom legrégebbi fennmaradt írásos emlékei. Jelenleg hat helyen ismeretes egy, közel azonos nyelvű felirata, amely 14 rendeletet tartalmaz, egyenként körülbelül 15-30 sornyi terjedelemben. 7 további, hasonló terjedelmű rendelete maradt fenn, illetve 6 oszlop ismeretes azonos szöveggel.

A rendeletek tartalma elsősorban a Törvény (azaz a buddhista Tan, dhamma) magasztalása. Bár Asóka buddhista volt, előírta, hogy valamennyi vallás tisztelői egyforma tiszteletben részesüljenek.

[szerkesztés] Források

• Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.