Astoria
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az Astoria egy fontos kereszteződés nem hivatalos neve Budapest Belvárosának északi határán, a Kossuth Lajos utca, a Kiskörút és a Rákóczi út találkozásánál. Olyan térnek is felfogható, amely hivatalosan nem tér, tehát nincs is hivatalos neve.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Budapest V., VII. és VIII. kerületének határán található.
[szerkesztés] A név eredete
A köznyelv a kereszteződést az itt található Astoria Szállóról nevezi így. A kelet–nyugati metró állomását már a kereszteződésről nevezték el.
[szerkesztés] Története
A pesti várfal ezen szakaszán nyílt a 15. századtól a Hatvani-kapu (egyes forrásokban: Egri-kapu), amely keleti irányban biztosította a Belváros forgalmát. A város növekedése folytán a várfalak itt is akadállyá váltak és 1808-ban a kaput lebontották. A Kossuth Lajos u. 20. sz. házon Berán Lajos 20. századi emléktáblája emlékeztet erre. Az Astoria szálló 1913 körül épült és a többi sarkon is városképi jelentőségű épületek álltak illetve állnak. Itt állt az 1837-ben épült eredeti Nemzeti Színház is. A 20. század elejétől a Rákóczi út – Kossuth Lajos utca nagyforgalmú kereskedelmi útvonallá vált (a rendszerváltás óta, az autós bevásárlás iránti igény növekedésével az útvonalnak ez a szerepe kissé háttérbe szorult). 1963-ban kormányhatározat született a kelet-nyugati metró építéséről, ehhez kapcsolódva még ebben az évben megépítették az Astoria aluljárót, amely a metró kijáratának is helyet ad. 1973. március 15-én a rendőrség nagy erőkkel szorította be az aluljáróba az ünneplőket, főleg egyetemista fiatalokat, akik közül többeket a helyszínen gumibottal megvertek és előállítottak, majd egyetemi fegyelmi bizottságoknak adtak át.
Lásd még: Astoria (1956)
[szerkesztés] Jelentős épületek
- Astoria Szálló (V. kerület, Kossuth Lajos u. 19-21.)
- Kelet-Nyugat Üzletközpont (VIII. kerület, Rákóczi út 1.) – 1991-ben nyílt irodaház.