Az ember, aki túl sokat tudott (film, 1956)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Az ember, aki túl sokat tudott | |
| Rendező: | Alfred Hitchcock |
|---|---|
| Producer: | Alfred Hitchcock |
| Forgatókönyvíró: | Charles Bennett D.B. Wyndham-Lewis |
| Főszerepben: | James Stewart Doris Day Brenda De Banzie Bernard Miles Alan Mowbray Hillary Brooke |
| Zene: | Bernard Herrmann |
| Operatőr: | Robert Burks |
| Forgalmazó: | Paramount Pictures |
| Gyártó: | Paramount Pictures |
| Bemutató: | 1956. június 1. |
| Időtartam: | 120 perc |
| Nyelv: | angol |
| Költségvetés: | 1,2 millió USD |
| Bevétel: | 10,25 millió USD |
| IMDb | |
Az ember, aki túl sokat tudott egy 1956-ban készült Hitchcock-film, James Stewarttal és Doris Dayjel a főszerepben. A történetet Hitchcock már korábban, 1934-ben is filmre vitte azonos címen, azonban az 1956-ban újraforgatott film sokkal nagyobb sikert hozott a rendezőnek a film előbbi változatához képest. Hitchcock maga úgy magyarázta meg a film újraforgatását egy többórányi François Truffaut által készített interjúban, hogy a 1934-es filmváltozat egy tehetséges amatőr, míg az 1956-ban leforgatott film már egy zseni professzionális munkája volt. A film elnyerte a legjobb filmzene Oscar-díját Doris Day Whatever Will Be, Will Be (Que Sera, Sera) (Ahogy lesz, úgy lesz) – a filmben többször elénekelt daláért.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Szereplők
- James Stewart .... Dr. Ben McKenna
- Doris Day .... Jo McKenna
- Brenda De Banzie .... Lucy Drayton
- Bernard Miles .... Edward Drayton
- Ralph Truman .... Buchanan
- Daniel Gélin .... Louis Bernard
- Mogens Wieth .... Nagykövet
- Christopher Olsen .... Hank McKenna
[szerkesztés] Történet
A film egy amerikai család nyaralásával kezdődik, dr. McKenna, orvos, felesége – Jo – énekesnő és fiúk – Hank – egy marokkói nyaraláson vesznek részt. Miközben Marakkesbe utaznak, a buszon összeismerkednek Louis Bernarddal, aki nem árul el sokat magáról, annyit tudunk meg róla, hogy francia. A férfi feltűnő érdeklődést mutat a házaspár munkája, nyaralása, utazásuk célja iránt. A McKenna-házaspár megérkezvén Marrakechbe a szállodába megy, ahol újból találkoznak Louis Bernarddal, akivel közös vacsorát beszélnek meg. Miközben beszélgetnek a francia meglát egy férfit, mire elköszön, lemondja a vacsorát és elsiet.
A vacsoránál a McKenna-házaspár megismerkedik Draytonékkal, 50 év körüli házaspárral, akik szintén Marokkóban nyaralnak. A vendéglőben veszi észre dr. McKenna, hogy Louis Bernard az étterem egy eldugott sarkából figyeli őket.
Másnap a piacra mennek Draytonék és McKennáék, ahol észrevesznek két arabot, amint üldözik egymást a szűk sikátorokban. Végül az üldöző utoléri a menekülőt és hátba szúrja. Az arab tántorogva dr. McKennához lépked, majd összesik, ekkor látja meg a doktor, hogy az arab álruhában Louis Bernard haldoklik. A francia férfi felfedi dr. McKenna előtt, hogy ő maga valójában egy kém, aki rájött arra, hogy egy államférfi életére törnek, megkéri az orvost, hogy keresse meg Ambrose Chapelt. A doktort és feleségét, valamint Edward Draytont bekísérik a rendőrségre tanúvallomást tenni, Hanket Lucy Drayton hazaviszi a szállodába. A rendőrörsön dr. McKennát a telefonhoz szólítják, ahol egy férfihang közli vele, hogyha elárulja a rendőrségnek, hogy mit mondott a haldokló Louis Bernard, akkor Hankkel – a fiával – végeznek. A doktor felhívja a szállodát és kiderül, hogy nem látták se a fiúkat se Lucy Draytont. Edward Drayton a szállodába siet, miközben dr. McKennát kihallgatják, aki nem beszél Louis Bernard utolsó mondatairól. A vallomásuk után a szállodába sietnek. A portás közli velük, hogy a fiúkat még mindig nem látták. Mikor Draytonék után érdeklődik, kiderül, hogy Edward Drayton 1 órával azelőtt kijelentkezett és elhagyta a szállodát. Dr. McKennában ekkor tudatosul, hogy a Drayton-házaspár rabolta el a fiát. Hogy megóvja a várható shocktól, a férj nyugtatót ad be feleségének, és csak ekkor közli vele, hogy mit mondott Louis Bernard, illetve, hogy Draytonék elrabolták a fiúkat. Elhatározzák, hogy kezükbe veszik az eseményeket és Londonba utaznak.
Londonban elhatározzák, hogy rögtön felkeresik Ambrose Chapelt, aki a telefonkönyv szerint állatpreparátorként dolgozik. Dr. McKenna keresi fel, de kiderül, hogy az idős férfi semmit sem tud az esetről, nem érti a történetet. Jo McKennának eközben lakásukban eszébe jut, hogy Ambrose Chapel nem egy személy, hanem egy templom címe (chapel=kápolna), és elindul, hogy felkeresse. A templomban meglátja az éppen misét mondó Edward Draytont mint pap, illetve feleségét Lucy Draytont. Telefonál férjének, aki a helyszínre siet. Együtt mennek be a templomba, ahol észreveszik őket, a misét befejezik, és miközben Jo McKenna a rendőséget hívja az utcai telefonfülkéből, Draytonék a férjét leütik és bezárják a templomot. Kiderül az is, hogy a londoni Albert Hallba egy zenei előadásra érkező külföldi miniszterelnököt akarnak lelőni egy mesterlövésszel, akit Draytonék Marokkóban béreltek fel. A merényletet a cintányérok összeverésénél akarják elkövetni, így nem hallanák meg a pisztolylövést, és békésen elhagyhatná a merénylő a helyszínt. Az időközben kiszálló rendőrök nem hatolnak be a templomba, Jo McKenna úgy dönt, hogy az Albert Hallba megy taxival. Itt találkozik a merénylővel, aki újból megfenyegeti, hogy megölik Hanket, ha a nő elárulja a merénylet tervét. Időközben Draytonék egy külföldi ország követségére mennek, magukkal viszik Hanket is, és a nagykövettel együtt várják, hogy a miniszterelnököt meggyilkolják. A templomba bezárt dr. McKenna lassan magához tér és a harangkötélen kimászik a kápolnából és felesége után megy a hangversenyre.
Az Albert Hallban megkezdődik a hangverseny, a döntő pillanatban – mielőtt összeverődne a cintányér – Jo McKenna felsikolt, a merénylő elvéti a célt és csak a miniszterelnök karját súrolja a golyó. A merénylő megzavarodik és dr. McKennával való verekedés után leeseik az emeleti gallériából. A miniszterelnök köszönetet mond a McKenna-házaspárnak és meghívja őket a követségre. Később dr. és Jo McKenna hiába kér segítséget a rendőrségtől, azok közlik velük, hogy mivel diplomáciailag védett helyen – a nagykövetségen – tartják fogva Hanket, így ők nem tehetnek semmit sem. A McKenna-házaspár a nagykövetségre megy, ahol Jo McKenna rögtönzött énekes-koncertet ad, miközben a férje megkeresi a fiát, akit sikerül kiszabadítani Edward Drayton karjaiból, aki már éppen a fiú megölésére készült. A család vidáman tér vissza londoni lakásukra, hogy elmesélhessék a történetet rokonaiknak.
[szerkesztés] Hitchcock filmjének sajátosságai
- Számos sokkoló, de nem horrorisztikus kép jelenik meg a filmben, így például az a jelenet, amikor Louis Bernardot hátbaszúrják a marokkói piactéren, és a kamera hátulról mutatja, ahogy a háta közepébe szúrt kést próbálja kihúzni, de nem éri el a kezével. A másik emlékezetes jelenet az, amikor dr. McKenna felkeresi Ambrose Chapel állatpreparátort; miközben a szűk sikátorokon halad keresztül egyfolytában azt hiszi, hogy követik, lépéseket hall, a preparátor munkahelyén pedig halott, kitömött állatok között verekednek össze.
- A legtöbb Hitchcock-filmben nagy szerepet játszik a zene, ennek magyarázat, hogy Hitchcock némafilm rendezőként kezdte karrierjét, és ez az összes filmjén rajtahagyta a nyomát. Jelen filmben például van egy több mint 20 perces rész, amikor senki nem szólal meg, csak zene szól, és eközben cselekednek a szereplők.
- Hitchcock legkedvesebb filmzeneszerzője, Bernard Herrmann is szerepel a filmben, ő vezényli az Albert Hallban a hangversenyt.
- Az Albert Hallbeli hangversenyen Arthur Benjamin: Viharfelhők kantáta című művét hallhatjuk, ennek egyik jelenetében – cintányérok összeverésénél – tervezik elkövetni a merényletet.
- Doris Day elsősorban mint énekes vált ismert. A filmben az egyik világszerte ismert dalát énekelte el ("Whatever Will Be, Will Be").
- Alfred Hitchcock ebben a filmjében is feltűnik a kamerák előtt. A film 25. percében látható, amint a kamerának háttal állva a marokkói piactéren az akrobatákat figyeli.
[szerkesztés] Lásd még
- Bill Murray a film paródiáját készítette el Az ember, aki túl keveset tudott címmel.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Az ember, aki túl sokat tudott az Alfred Hitchcock rajongók honlapján (angolul)
)
Based on work by