Azurit

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kristályos azurit.

Az azurit (hidro-rézkarbonát) réztartalmú, monoklin kristályrendszerű ásvány, a karbonátok kalcitcsoportjai ásványegyüttese közé tartozik. Rostos, sugaras, vesés halmazok, kéregszerű bevonatok. Zömök oszlopos vagy táblás apró kristályokban, de előfordulnak szépen fejlett kristályai is.

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai

Képlete: Cu₃(OHC₃)₂
Szimmetriája: monoklin kristályrendszerben, minden kristálylap önálló.
Sűrűsége: 3,8 g/cm³.
Keménysége: 3,5–4,0 (a Mohs-féle keménységi skálán).
Hasadása: jól hasad a kristálylapok mentén
Színe: sötét azurkék szinüek, tömött szemcsés halmazai világosabbak.
Fénye: kristályai üvegfényűek.
Átlátszósága: áttetsző.
Pora: világoskék.
Elméleti réztartalma: 55,5%.
Oldhatósága: sósavban pezsegve oldódik.

[szerkesztés] Keletkezése

Másodlagosan keletkezik rézérctelepek oxidációs zónájában. Az érctelepek felszínre kibúvó részében az oxigénben dúsabb beszivárgó csapadékvíz kilúgozza, majd az áramló talajvíz átitatja a kőzeteket. Az oxidáció fokozatosan mélyebbre húzódva átcementálja a telérek anyagát. Hosszabb időn át az azurit malachittá alakul. Hasonló ásványok: lazurit, vivanit.

[szerkesztés] Előfordulása

Kérges azurit.

Gyakran előforduló rézércfajta. Telepszerű előfordulásai találhatók Franciaországban Lyon környékén, Görögországban, Románia erdélyi területein, Ausztráliában Új Dél-Wales tartományban, Chillében, Kínában, Oroszországban szibériai területeken, Iránban, az Egyesült Államokban Arizonában, Mexikóban. Jelentős bányászata volt a Szardinia-szigetén.

[szerkesztés] Előfordulásai Magyarországon

Apró kristályok halmazaként Balatonfüreden, Martonyiban, Nagybörzsönyben, Szabadbattyánban, Pécs környékén, Recsken, Velemben és a Velencei-hegységben. Tömeges előfordulása Rudabányán volt található, melynek nagy részét lefejtették.