Bardeszanész
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bardeszanész (3. század) ókeresztény író
Megtérése előtt asztrológiával foglalkozott. Kiváló tudós volt, olyan költeményeket írt, amelyek ma is a szír irodalom klasszikusai közé tartoznak. Asztrológiai tanait egyik tanítványa foglalta össze, e művet később sokan plagizálták. Tanítása szerint a különböző népek sokféle vallási szokása az asztrológiára alapozott sorshit ellen szól. Véleménye ellenkezik Kelszosz nézetével, aki szerint az asztrológiailag megalapozott sorshit tanúskodik a bibliai monoteizmus ellen. Bardeszanész azokat a jelenségeket, amelyeket sem az emberi természettel, sem az akaratszabadságagl nem tudott megmagyarázni, a sorssal, az angyalok és a démonok harcával indokolta, de a sorsnak csak relatív jelentőséget tulajdonított. Bardeszanész és tanítványi köre Edesszában ellenállt a markioniták befolyásának, ellensége volt a gnoszticizmusnak, bár később mégis egyes gnosztikus elemek szűrődtek be tanításaiba. Később Antiochiába köktözött tanítványaival, ahol kétségbe vonták ortodoxiáját. Köréhez tartozhatott a Gyöngy-dal szerzője, amelynek görög szövege az apokrif Tamás-akták-ban maradt fenn.
[szerkesztés] Források
Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona (Budapest, 2004)
Based on work by