Bethlen Farkas (kancellár)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bethlen Farkas(bethleni) (Bethlenszentmiklós, 1639. – 1679. december 30.) Erdély kancellárja, történetíró
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Családja
Bethlen Ferenc és Kemény Kata fiaként született.
[szerkesztés] Élete
A kolozsvári unitárius kollégiumban folytatta tanulmányait. II. Rákóczi György udvarában nevelkedett Keresztúri Pál iskolamester tanítványaként, többek között a fejedelem fiával, Rákóczi Ferenccel és Bethlen Miklóssal, a későbbi önéletíróval. 1662-ben Kemény Simon híve volt, ezért perbe fogták. Miután felmentették, 1663-ban I. Apafi Mihály tanácsosa ("konziliárus") lett, majd 1667ben Fehér vármegye főispánja. 1678-ban Konstantinápolyban járt követségben. Előbb a perbe fogott Bethlen János helyett ideiglenes jelleggel, majd 1678-tól erdélyi kancellár volt.
[szerkesztés] Hátrahagyott műve
Megírta Erdély 1525–1609 közötti történetét Historia de rebus Transylvanicis címen, tizenhat könyvben. Ebben Szamosközy István azóta elveszett kéziratos munkáját is felhasználta. A hátrahagyott, nagy értékű történelmi munka kinyomatására testvére, Elek, Keresden nyomdát állíttatott.
A Keresden 1684-ben elkezdett, a váradi nyomda betűivel nyomtatott első kiadása csak részben készült el, és a félig elkészült példányok idővel tönkrementek vagy Thököly Imre 1690. évi betörésekor megsemmisültek. Maga az eredeti kézirat is elveszett. A hiányzó részeket Benkő József a másolatokból pótolta és kiadta 1782 és 1793 között Nagyszebenben hat kötetben Historiarum Pannonico Dacicarum libri X. a clada Mohacsensi 1526 usque ad finem seculi címen.
[szerkesztés] Magyarul
Bethlen Farkas: Erdély története I–III. Budapest-Kolozsvár, 2000–2004.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Pallas Nagy Lexikona
- Magyar Életrajzi Lexikon
)
Based on work by