Vita:Biogáz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ilyen szekció, mint a Miért jó a biogáz? hogyan kerülhet egy lexikoncikkbe? NCurse 
üzenet 2006. augusztus 1., 13:52 (CEST)
- Szerintem a vitalapra áthozott szakasz objektíven van megfogalmazva. Egyedül a címet változtatnám meg, lehetne pl. „A biogáz előállítás járulékos haszna”. Indítanám egy olyan mondattal, hogy biogázt elsősorban az elégethető gáz előállítása érdekében fejlesztenek, de a mezőgazdásági termelési folyamatot több ponton előnyösen befolyásolja. Utána szerintem jöhetne is a szöveg, változatlan formában. --GáBorg 2006. november 19., 14:55 (CET)
[szerkesztés] Vitatott semlegességű rész a cikkből idehozva
Miért jó a biogáz?
A biogáztermelés a mezőgazdasági termelés - állatartás, növénytermesztés - körfolyamatába integrálható energiatermelési mód. Az állattartás során képződott szerves trágyát, hígtrágyát a biogáztermelés kiindulási anyagának tekinthetjük. Ez az anyag magas nitrogéntartalma miatt veszélyes anyagnak minősül. Kezelése során a baktériumok segítségével energiát lehet előállítani belőle. Beltartalma nem változik: a bakteriális lebontás miatt a szerves savak száma növekszik, a szerves anyagok oldott formába kerülnek, és szántóföldre történő kijuttatás után a növények számára könnyebben felvehető formába kerülnek. A mezőgazdasági termelés során képződött melléktermékeket is fel lehet használni a biogáztermelésben. Ezen anyagok növelik a biogáz metántartalmát és a képződött biogáz mennyiségét is. A kezelés után a hígtrágya kellemetlen szaga minimalizálódik, ezért kijuttatásakor kevésbé kellemetlen a szaghatás.
A biogáztermelés természetesen nem csak a hígtrágyakezelés problémáját oldja meg az állattartó telepeken, hanem egyéb pozitív hatásokkal is jár a természet és a társadalom számára:
a mezőgazdasági termelőknek kiegészítő jövedelemforrást teremt; helyi munkaerőigény keletkezik a feldolgozás és tárolás során; a térség fejlődését szolgálja (innovációt teremt), új technológiák megtelepedését segíti; befolyásolja a táj összképét: nem lesznek parlagon hagyott területek (az energetikai célú növénytermesztést nem lehet a síma növénytermesztéstől megkülönböztetni); helyi energiaforrásként segíti az energiafüggőségtől való szabadulást. A megtermelt elektromosáramot az elektromos művek hálózatába be lehet táplálni. A képződött hőenergia egy részét a fermentorok fűtésére lehet használni. A hulladékhőt mezőgazdasági épületek, lakóházak fűtésére lehet használni. Távhőszolgáltatás esetén kiválthatja a távhőszolgáltatót. A hőt ezen felül megfelelő technológia esetén hűtésre is lehet alkalmazni.
Based on work by