Bolha
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|||||||||||||||
 |
|||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||
|
|
A bolha egy melegvérű állatokon élősködő rovar. Összesen kb. 2000 faja, Magyarországon 50 faja ismert.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Testfelépítésük
A bolhák 1–4 mm nagyságú sötétbarna, szárnyatlan rovarok. Testük oldalról lapított, mely a szőrzetben való közlekedést teszi könnyűvé, fejük kicsi, szájrészeik pedig szívásra és szúrásra módosultak; szívókájukat a felső állkapocs és a felső ajak alkotja, az alsó állkapocs (maxilla) pedig késszerű és a bőr átvágására szolgál. A tor 2 és 3. ízén az elcsenevészedett szárnyak nyomai láthatók. A hátsó pár úgynevezett ugrólábuk a leghosszabb és legerősebb, testméretéhez képest hatalmas ugrásokra képes.
Lárváik lábatlanok. Mindnyájan vérrel táplálkoznak.
[szerkesztés] Egyedfejlődése
A nősténybolhák az állatokon és elsősorban azok környezetében (a padló repedéseibe, porba vagy szemétbe) rakják le petéiket. Az állatokon lerakott peték is rövid időn belül a földre hullanak. A tojásdad, szürkésfehér, 0,5 mm nagyságú petékből egy-két hónap alatt fejlődik ki a kifejlett bolha. A környezetben a petékből 2-12 nap alatt lesz lárva, majd a lárva 9-15 nap alatt, kétszeri vedlés után sző maga köré kokont, és bebábozódik. A lárvák a környezetükben lévő szerves törmelékekkel táplálkoznak. A bábállapot ideje a körülményektől függően legalább 4-14 nap, de több hónap is lehet. A kifejlett bolha vérszíváskor keresi fel a gazdaállatot, de közvetlen környezetében tartózkodik. A bolhák három-négy évig is képesek életben maradni, jól bírják az éhezést, bár ha tehetik naponta szívnak vért.
[szerkesztés] Fajai
A közönséges bolha (Pulex irritans L.) vöröses vagy sötétbarna, csaknem fekete színű és 0,2–0,4 cm hosszú. Feje csupasz, elől gömbforma, szeme aránylag nagy, lábai pedig erős sertékkel vannak fedve. Bábja tojásalakú, kezdetben fehér, majd sötét színű. A közönséges bolha csak emberen élősködik és kedveli a meleg helyeket.
A kutyabolha (Pulex canis, Curtis) abban különbözik az emberbolhától, hogy feje és előtora tüskés. Életmódja hasonló az előbbihez.
- Tungidae – homoki- vagy fekélybolha (Sarcopsylla penetrans L.)
- Pulicidae – közönséges bolhák
- Coptopsyllidae
- Vermipsyllidae – húsevő bolhák
- Rhopalopsyllidae – erszényes bolhák
- Hypsophthalmidae
- Stephanocircidae
- Pygiopsyllidae
- Hystrichopsyllidae – patkány és egér bolhák
- Leptopsyllidae – patkány és egér bolhák
- Ischnopsyllidae – denevér bolhák
- Ceratophyllidae – bolhák, főként az Amphipsyllidae rágcsálókhoz társulva
- Malacopsyllidae
- Dolichopsyllidae – rágcsáló bolhák
- Ctenopsyllidae
[szerkesztés] Veszélyességük
A kutya és a macska bolhája az emberen is képes vért szívni, és ezáltal különböző fertőző betegségeket terjesztenek. Nyáluk allergiás reakciót válthat ki. A kutya- és a macskabolha köztesgazdája egyes galandférgeknek, amik az embert is veszélyeztetik, terjeszti még többek között a „macskakarmolásos betegség” kórokozóját.
Based on work by