Botrány
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A botrány (latinos neve: skandallum) olyan cselekmény vagy esemény, amelynek során sérülnek a társadalmi együttélés írott vagy íratlan szabályai, zavar keletkezik a közéletben. A botrány lehet erkölcsi, politikai, sajtó, gazdasági, sport stb.
A botrányokozásnak lehetnek társadalmi okai (tiltakozás vélt vagy valós diszkrimináció ellen, egy problémára való figyelemkeltés szándéka), de eredhet a megbotránkoztató személy (a botrányhős) egyéniségéből, pszichológiai tulajdonságaiból, vagy nonkonformizmusából is.
A Biblia újszövetségi részében Jézus a következőket mondja: „Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükség, hogy botránkozások essenek; de jaj annak az embernek, a ki által a botránkozás esik.” (Máté apostol evangéliuma: 18,7 - Károli Gáspár fordítása) A maga korában Jézus is botrányhősnek számított, keresztre is feszítették.
A történelem során voltak olyan botrányok, amelyeknek negatív szerepe volt a társadalom fejlődése szempontjából (mert például boszorkányüldözés követte őket), de olyanok is, amelyek felhívták a figyelmet egyes problémákra, vagy pozitív társadalmi folyamatokat indítottak be.
Gyakran előfordul, hogy igazi botrány helyett a bulvármédia maga csinál műbotrányokat. Az események botrányszerű tálalását Pulitzer József vezette be az újságírásban, ő sárga újságírásnak hívta. Angol nyelvterületen találó szó rá az infotainment, az information (hír) és entertainment (szórakoztatás) szavak összevonása.
[szerkesztés] Híres botrányok
- Panama-botrány (innen ered a panamázás szavunk)
- Frankhamisítási botrány
- Watergate-botrány
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- Terence Hanbury White: The Age of Scandal, G. P. Putnam & Co. (1950)
 |
Ez a szociológiai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by