Brí

Brí egy falu a J. R. R. Tolkien által kitalált Középföldén, a Megyétől keletre, Fornosttól délre. A Brí-vidék fővárosa, amely egy kicsi erdős terület, az Eriadoron átvezető észak-déli és kelet-nyugati főutak metszéspontjához közel. Ez a vidék volt Középfölde egyetlen olyan része, ahol az emberek és a hobbitok egymás mellett éltek.

A faluban körülbelül száz kőház volt, legtöbbjük a Keleti Úttól északra, a domb lejtőjének aljában. A hobbitok a falu keleti részén, illetve a házak fölötti domboldalban vájták ki üregeiket. A falu legnevesebb épülete a Pajkos Póni fogadó, mely híres volt vendégszeretetéről és jó söréről.

Úgy tudjuk [*], hogy Tolkient a Buckinghamshire-ben lévő Brill nevű falu ihlette meg, ahová rendszeresen ellátogatott oxfordi tartózkodásának első éveiben (feltételezhetően élt is ott egy rövid ideig).

[szerkesztés] Földrajz

A Brí név Tolkien szerint keltául dombot jelent, így az elnevezés jól illik ehhez a helyhez, hiszen Brí és a környező Brí-vidék is egy nagy dombon terül el. A Brí-vidék nyugaton a Sírbuckákkal, keleten pedig a Szúnyogos-mocsárral határos.

A Brí-vidéknek négy települése volt: ^[1]

• Brí a vidék nyugati szélén, a nagy Keleti Út és a régi Északi Út kereszteződésétől nem messze található. A falut jórészt emberek lakták, de élt ott néhány hobbit család is.
• Talpas a Brí-domb nyájasabb dél-keleti lejtőjén feküdt, délre Fenekestől és Arcsettől. Brín kívül ez volt az egyetlen közülük, melyet a nagy Keleti Útról látni lehetett. Főként hobbitok lakták, akik elsősorban pipafüvet termesztettek.
• Fenekes a Cset-erdő mellett, a Brí-domb keleti oldalán lévő völgyben épült, Talpas és Arcset között. A faluban leginkább emberek éltek, akik meződazdaságból tartották fenn magukat.
• Arcset északon, a Cset-erdőben feküdt, és elsősorban emberek lakták.

A Brí-beliek védelmül mély, félköríves árkot ástak a falu síkság felőli határán, melynek belső oldalára sövényt ültettek. Mivel a nagy Keleti Út áthaladt a falun, az árok fölé átjárókat építettek nyugaton az út bejáratánál és a kijáratnál délen. Az átjáróknál az utat erős kapukkal zárták le, melyet állandóan őriztek.

[szerkesztés] Történelme

Brít dúnföldi emberek alapították és népesítették be még az Elsőkorban . A Boszorkányúr fenyegetése elől menekülő hobbitok 1300 körül telepedtek le főként Talpasban, és néhányan Bríben. A Cardolan királyság összeomlása után, melynek addig fennhatósága alá tartozott, Brí előnyös fekvésének köszönhetően több évszázadon keresztül tovább gyarapodott: fontos kereskedelmi központ és az utazók kedvelt pihenőhelye volt – bár ahogy északon Arnor hanyatlásnak indult, a falu jóléte is csökkent.

Brí volt az emberek legnyugatibb városa Középföldén a Gyűrűháború idején. A gyűrűhordozó és társai a falu legnagyobb és legnépszerűbb fogadójába, a Papsajt Ászok vezette Pajkos Póniba tértek be éjszakai szállást keresve. Itt találkozott Frodó először a Vándorral (Aragornnal), és kapta kézbe Gandalf levelét, amelyben óvatosságra inti. A hobbitok az északi szárnyban kaptak egy kifejezetten a kicsi népnek készült szobát: "lent a földszinten, mert a hobbitok úgy szeretik, kerek ablakokkal és minden egyébbel, amihez hozzá vannak szokva",^[2] ám a Vándor tanácsára az éjszakát a nappaliban töltötték – megmenekülve így a Fekete Lovasok támadásától. A hobbitok még egyszer visszatértek Bríbe, hazafelé tartó útjukon, a történet végén.

Brí volt a helyszíne korábban Gandalf és Tölgyfapajzsos Thorin látszólag véletlen találkozásának is, amikor is mindkettőjüket ugyanaz a probléma foglalkoztatta: Smaug, a Magányos Hegy sárkánya. Ez a találkozás indította el az erebori küldetést, mely Smaug halálához vezetett és miközben Zsákos Bilbó megtalálta az Egy Gyűrűt (Lásd: A hobbit).

[szerkesztés] Hivatkozások

[Angol szócikk]