Caracas
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||
Kép:Ve-fccs1.gif | ![]() |
||
Zászlója | Címere | ||
A város mottója: Ave María Santísima, sin pecado concebida, en el primer instante de su ser natural.
(English: Hail Holiest Mary, conceived without sin, in the first instant of Your Natural Being) |
|||
Beceneve: La Sultana del Avila (English:The Avilas' Sultan)
La Sucursal del Cielo (English:Branch of Heaven) |
|||
Polgármester | Juan Barreto (2004–2008) | ||
Terület - Teljes Tszf. magasság |
1,930 km² 900 m |
||
Népesség - Teljes (2005) - Népsűrűség |
3,276,000 1,697/km² |
||
Koordináták | |||
alcaldiamayor.gob.ve |
Caracas Venezuela fővárosa, közigazgatási, gazdasági és kulturális központja. Lakosainak száma a külvárosokkal együtt 5.1 millió, míg a tulajdonképpeni történelmi városközpont a Libertador kerület lakossága 1,9 millió. A főváros hivatalos közigazgatási megnevezése Distrito Federal, azaz Szövetségi Kerület, de a külvárosi részek Miranda Államhoz tartoznak.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A város az ország északi részén egy hegyek áltak övezett a Karib-tengerhez közel fekvő völgyben 760–910 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Az enyhe éghajlatú völgyet tengertől egy 2600 m magas hegylánc a Cerro Avila választja el.
[szerkesztés] Története
A várost Santiago de León de Caracas néven egy spanyol felfedező Diego de Losada alapította. Caracas volt a szülővárosa a latin-amerikai függetlenségi harc két nagy alakjának Francisco de Mirandának és az "El Libertador" néven emlegetett Simón Bolívarnak. 1812. március 26-án a várost egy nagy földrngés döntötte romba, melyet a spanyol hatóságok a spanyol korona elleni lázadás büntetéseképpen állítottak be. Ahogyan az olajban gazdag Venezuela gazdasága dinamikusan fejlődött, úgy lett Caracas a latin-amerikai térség gazdasági központja, egyúttal az Európa és Dél-Amerika közötti kereskedelem csomópontja.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Capitolio Nacional, vagyis a kapitólium épülete neoklasszicista tömbjével és arany kupoláival egy egész negyedet foglal el a belvárosban. Az épületet Antonio Guzmán Blanco elnök emeltette az 1870-es években. Ovális szalonjáról híres, melynek fesett kupoláján és falain a nemzet nagyságai sorakoznak. A szalon körüli termek a függetlenségi háború csatajeleneteit ábrázolják.
- A Parque del Este egy zöld oázis a város közepén, ahol különböző szórakozási lehetőségek vannak. A parkban egy kis állatkertben jellegzetes állatok láthatók. Kolumbusz híres hajójánka a Santa Mariának a másolata a park déli részén látható.
- Simón Bolívar szülőháza a pontos rekonstrukciója annak a háznak ahol 1783. július 24-én a nagy szabadságharcos született. A múzeumban a kor fegyverei, zászlói és egyenruhái láthatók.
- Még több személyes relikvia látható a közeli Museo Bolivariano épületében, ahol csatajeleneteket ábrázoló nagyméretű festményeket is elhelyeztek. A múzeum büszkesége az a koporsó, melyben Bolívar hamvait hazahozták Kolumbiából. Teste most a Nemzeti Panteonban pihen.
- A Museo de Arte Colonial a művészeti múzeum egy szépen felújított egykori nemesi kúria épületében található. Hatalmas gyönyörű park övezi. A múzeum aprólékosan helyreállított termeiben gondosan válogatott művészeti alkotások, bútorok, háztartási eszközök és más történelmi értékek láthatók. Maga az épület 1797-ben épült és manapság valóságos oázist képez a San Bernardino negyed belvárosában.
- A Panteón Nacional Venezuela legméltóságteljesebb épülete a Palza Bolívartól északra a történelmi belváros északi szélén fekszik. A korábbi templomot 1874-ben Guzmán Blanco elnök nyilvánította az ország nagyjainak nyughelyévé. Az egész főhajó Simon Bolívar emlékének van szentelve, az oltár helyén a szabadsághős bronz szarkofágja látható. A panteon boltíveit az 1930-as években festették ki Bolívar életének jeleneteivel. A hatalmas csillogó kristálycsillárt 1883-ban születésének centenáriumán kapta a panteon. A panteonnál naponta többszöri turistalátványosságként ünnepélyes őrségváltás zajlik.
- A Parque Central a város művészeti és kulturális központja, ahol számos múzeum, színház, mozi található. Itt van a Kulturális Központ épületegyüttese és a Caracas Athaeneum a város legpatinásabb színháza is. A parkot két modern 53 emeletes nyolcszögű torony koronázza. A Mirador de la Torre ötvenkettedik emeletéről nagyszerű panoráma tárul a látogató elé.
- A Plaza Bolívar a régi városrész centrumában fekszik. Közepén Simon Bolívar monumentális emlékműve áll.
- A Museo Caracas a városi múzeum épülete, benne a város történetét bemutató állandó kiállítással és néhány nagyméretű makettel, melyek a 19. század eleji és az 1930-as évekbeli város képét mutatják.
- Az El Hatillo Caracas egyik délkeleti külvárosa, amely megőrizte a gyarmati időkben kialakult városképét. Itt látható, hogyan nézhetett ki Caracas a gyarmati időkben. A városrész a többi venezuelai városhoz hasonlóan saját Plaza Bolívarral rendelkezik, melyet az El Libertador emlékműve ural.
[szerkesztés] Sport
- A város fő labdarúgó stadionjai az Olimpiai Stadion (befogadóképessége 35 000), és a Brigido Irarte Stadin (25 000), melyek a Caracas FC és az Italchacao Club otthonai.
- A város főbb baseballcsapatai a Tiburones de la Guaira és a Leones del Caracas, melyek mérkőzéseiket az Estadio Universitarioban (33 000) játszák.
- Caracas 1983-ban a Pánamerikai Játékok házigazdája volt.
[szerkesztés] Közlekedés
- Caracas legfőbb tömegközlekedési eszköze az 1983-ban megnyitott metró, mely a leggyorsabb és legbiztonságosabb közlekedést kínálja a városrészek között.
- A város repülőtere a Maiqueita nemzetközi repülőtér.
[szerkesztés] Testvértelepülések
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Caracas Virtual A város információs portálja (spanyolul).
- Turistakalauz (angol)
- Caracasi Értéktőzsde (angol)
- VenezuelaTuya's Caracas turistakalauz (angol)
- Caracas News hírportál (angol)
- Magányos bolygó - Caracas (angol)
- A Maiquetia Airport weboldala
- Caracas Lions Baseball Club