Chester Nimitz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Chester William Nimitz (Fredericksburg, Texas, 1885. február 24. – Yerba Buena Island, 1966. február 20.) az Egyesült Államok admirálisa volt, aki a második világháború több fontos csendes-óceáni tengeri ütközetében tüntette ki magát.

Apja Chester Bernhard, anyja Anna Henke Nimitz volt. Apja még a háború előtt meghalt.

Fiatalon jelentkezett az Amerikai Egyesült Államok hadseregének West Point-i akadémiájába. Az akadémia elvégzése után 1905-ben a BB-12 Ohio csatahajóra helyezték szolgálatba. 1906-ban a Baltimore, majd 1907-ben a Panay, a Decatur, és a Denver nevű hadihajókon szolgált. 1909-ben az Első Tengeralattjáró flottához került, ahol több tengeralattjáró parancsnoka is volt. Az első világháborúban az Atlanti flottában volt. 1919 májusától 1920 júniusáig a BB-26 South Carolina csatahajó kapitánya volt, majd újra a tengeralattjáróparancsnok lett Pearl Harborban.

1941 decemberében nevezték ki admirálissá és ő lett Husband E. Kimmel tengernagy utóda a Csendes óceáni flotta élén. Ott volt a csendes óceáni háború minden fontosabb ütközeténél, így a Korall-tengeri, a midwayi csatában és a Salamon-szigetek elfoglalásánál. Taktikája sokban különbözött Douglas McArthur tábornokétól, ami miatt ellentét alakult ki közöttük. 1944. december 9-én nevezték ki az egész Csendes-óceáni flotta parancsnokának. Ott volt 1945. szeptember 2-án a USS Missouri csatahajó fedélzetén a fegyverszünet aláirásakor. 1947-ben vonult nyugdíjba.

1966. február 20-án, Yerba Buena Islanden halt meg.