Conrad Grünenberg
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Conrad Grünenberg (megh. 1494 k.) konstanzi építőmester és polgármester, heraldikus. Konstanzi polgárcsaládból származott. Először 1442-ben választották meg a város építőmesterévé. 1454-ben a konstanzi nagytanács, 1462-ben a kisebb tatács tagja. Háromszor töltötte be a polgármesteri hivatalt. 1465-ben III. Frigyes császár (1440-1493) szolgálójává nevezte ki és testvérével, Hansszal együtt abban a "kiváltságban" részesítette, amelyet a konstanzi "Zur Katze" nevű patríciusi egyesület tagjai élveztek. 1468-tól lovagi címet használt és 1486. április 22-én 22 hétig tartó palesztinai zarándoklatra indult. Az útja során valószínűleg tagja lett a Szent Sír Lovagrendnek és a famagustai Kardrendnek, melyek jelvényeit a Stola Amprisia rend (egy 1450 körül V. Alfonz aragon király [1416-1458] által alapított világi lovagrend), és a Habsburgok által létrehozott Szent György Lovagrend jelényeivel együtt viselte a címerében. 1494-ben már halottként említik a korabeli források.
Grünenberg érdeklődött a heraldika iránt és címerkönyvéhez minden számára hozzáférhető forrást felhasznált, mely a szakértelméről tanúskodik. A neve az általa 1483 körül Konstanzban összeállított címerkönyről (Conrad Grünenbergs Wappenbuch) ismert. A kézirat ma a Staatsarchiv Berlin-Dahlem tulajdonában van, korábban a porosz királyi heroldhivatal (Königlich Preußischen Heroldsamt) birtokolta. A mű 190 lapon kb. 2000 címert tartalmaz. Megtalálhatók benne a császárok, a hercegek, valamint -- tornaegyesületek szerint csoportosítva -- számos köz- és főnemes címerei. A könyvet Stillfriedt-Alcantara és Hildebrandt adta ki újra négy kötetben (Berlin, 1876-1884).[1] Egyes vélemények szerint a 2. ábrán tartalmazza a Sárkányrend jelvényét is.
Másik műve az Österreichische Chronik des Conrad Grünenberg, mely 1480 körül jött létre és számos fantáziacímert tartalmaz.
- ^ Des Conrad Grünenberg Ritters und Bürgers zu Constanz Wappenbuch 1483. Herausgegeben von Dr. R. Garaf Stillfried-Alcantara und Ad. M. Hildebrand. Görlitz 1875.
Based on work by