Csíkszentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csíkszentgyörgy (románul Ciucsângeorgiu): falu a mai Romániában Hargita megyében A település Körisvényfalva, Jenőfalva, Zata, Lac és Gál összeolvadásából keletkezett. Községközpont, Csíkbánkfalva, Csíkménaság, Csobános, Egerszék, Gyürke, Kotormány, Ménaságújfalu és Pottyond tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Látnivalók 4 Híres emberek

[szerkesztés] Fekvése

Csíkszeredától 22 km-re délkeletre a Fiság völgyében fekszik.

[szerkesztés] Története

1332-ben S. Georgio néven említik először. Első temploma 1336-ban leégett, ekkor épült mai római katolikus erődített temploma, erődfala a 17. században épült (felirata szerint 1673-ban). 1661-ben a tatárok a faluval együtt felégették. Ősi településeit Csécsényt, Monyasdot, Rakottyásdot és Tompádot a tatárok dúlták szét, lakói ezután a Fiság mellé húzódtak. 1703-1704-ben az erdélyi püspökség székhelye volt. 1707-ben Acton tábornok császári serege dúlta fel, majd 1719-ben pestisjárvány pusztított. 1784-ben heti vásártartási jogot kapott. 1910-ben 2127,túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott. [1992]]-ben 1960 lakosából 1657 magyar és 3 román volt.

[szerkesztés] Látnivalók

• Római katolikus erődített temploma, erődfala a 17. században épült (felirata szerint 1673-ban). 1661-ben a tatárok a faluval együtt felégették. 1821-ben mellékszárnyat kapott, ekkor épült tornya is. A templomhoz tartozik a Rózsafüzér kápolna. A cinterem bástyáját 1673-ban építették újjá. Itt nyugszik az 1694-es Xántus-völgyi csata két hőse Tompos István lófő és Szebeni István tanító.
• Nagyboldogasszony kápolna áll a kálvárián a Paphalála nevű hely közelében, ahol a tatárok két papot öltek meg.
• Szent Anna kápolna áll a Szent Kereszt tiszteletére szentelve a temetőben is.
• A falu közepén 18. századi görög katolikus templom is áll, melyet az ortodoxok használnak.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született a 17. században Illyés András püspök, egyházi író.
• Itt született 1817-ben Gál Sándor honvéd tábornok, az 1848–49-es szabadságharcban a székely hadosztály parancsnoka
• Itt született 1884-ben Márton Ferenc festőművész.