Csíkszentmárton

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csíkszentmárton (románul Sânmartin): falu a mai Romániában Hargita megyében. 1850-től hosszú ideig járási székhely, Csíkcsekefalva, Csíkkozmás, Lázárfalva és Úzvölgye tartozik hozzá.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Története 3 Látnivalók 4 Híres emberek

[szerkesztés] Fekvése

Csíkszeredától 15 km-re délkeletre fekszik Csíkcsekefalvával összenőve.

[szerkesztés] Története

Orbán Balázs szerint lakói a Szentmártoni-patak völgyfőjéből Pálfalváról költöztek mai helyükre. A falut 1332-ben Zenth Márton néven említik először. 1661-ben a tatárok felégették a falut. Egykori járási székhely, iskolája 1614-től, algimnáziuma 1840-től működik. Híresek voltak Márton napi vásárai. 1910-ben 1034, 1992-ben társközségeivel együtt 4465, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Kászonalcsíki járásához tartozott.

[szerkesztés] Látnivalók

• Temploma az 1802-ben lebontott 15. századi gótikus templom helyén épült 1803 és 1817 között barokk stílusban. 1525-ben készült Mária-szobra a legrégibb Csíkban. Tornya 1749-ből való.
• A falu északi végénél áll az 1743-ban egy 15. századi gótikus kápolna helyén épült Ur-kápolna, 1858-ban renoválták.
• A Mária-kápolna 1845-ben épült.
• Református imaháza 1847-ben épült.
• Határában több helyen tör fel jó minőségű borvíz.

[szerkesztés] Híres emberek

• Itt született 1724-ben Antalfi János erdélyi püspök.
• Itt született 1840-ben Baka János zeneköltő, pedagógus.
• Itt született 1842-ben Bencze Antal Csík vármegye alispánja.