Csernák László

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Csernák László (Pápa, 1740. szeptember 1.—Deventer, Hollandia 1816. május 5.) magyar származású, hollandiai matematikus.

[szerkesztés] Jelentősége

Csernák László a prímszámtáblázata alapján lett ismert és világhírű.

[szerkesztés] Élete

Édesapja Csernák György Pápán lakott, Veszprém megyei táblabíró volt, édesanyja Horváth Kocsy Erzsébet, győri születésű volt, Bethlen Katalin fejedelemasszony udvarában lakott.

Apja korán meghalt, édesanyja 1755. április 24-én a debreceni Református Kollégiumba íratta be tanulni. (tanárai közül Hatvani Istvánra emlékezett vissza szívesen)

Az iskola elvégzése után 1759–1766 között Debrecenben, a Kollégiumban tanított retorikát, teológiát és metafizikát, volt könyvtárőr, preceptor, prézens, illetve a kollégium szeniorja is.

1766-ban külföldre ment tanulmányútra Zürichbe. Közben meghalt édesanyja (1766). 1767-től Bécsben, Franciustól fizikát hallgatott, 1768-ban Bázelben, és Torinóban, majd egy évig Utrechtben folytatta tanulmányait.(fizikát, kémiát, filozófiát és matematikát hallgatott), majd Groningenben hosszabb ideig folytatta tanulmányait. (itt filozófia, matemitika és orvosi tudományt tanult). Három tanulmánya készült el, az első 1771-ben, a második 1773. augusztus 25-én (ezzel orvosdoktori címet kapott), a harmadik pedig 1775. július 19-én, mellyel bölcsészdoktori címet szerzett.

1775-ben a hollandiai Deventer gimnáziuma felkérte tanárnak, melyet elfogadott. A gimnáziumban matematikát, fizikát, metafizikát, hidrosztatikát, logikát, filozófiát teológiát, és asztronómiát tanított. Fizetése 1000 Ft volt, székfoglaló beszédét 1776. február 27-én tartotta, rektori székét 1779. november 17-én foglalta el, melyet 1782. november 21-ig töltött be.

A sárospataki főiskola 1781-ben meghívta tanárnak, nem filozófia, hanem történelemtanárnak, ezt nem fogadta el. Közrejátszhatott ebben a döntésében, hogy időközben megházasodott, felesége a jómódú Elsabe Schlichtenbree a szülőföldjétől nem kívánt elszakadni. Gyermekük nem született.

A 70-es években több orvosi és fizikai témájú értekezést publikált. Fizikai művei a halmazállapot-változás és a látens hő kérdéskörében születetett, de Franklin elméletének kritikájával is foglalkozott tanulmányaiban.

Fő munkája az egész számok törzstényezőkre való felbontását megadó táblázata volt, első az akkor világban, ami egymillió feletti számot tartalmazott. („Cribrum Arithmeticum” címü törzsszámtáblázat) Magyarországra 62 példányt küldött az általa készített táblázatból, ebből Debrecenbe hét példányt. (1811-ben saját költségén adta ki a több mint ezer oldalas táblázatot) Jelentősége abban áll, hogy ez volt az első ilyen jellegű mű, amely egymillióig megadta ezen tényezőket.

Táblázatát a kor legnagyobb matematikusa, Gauss is elismerte.

1815 nyarán súlyosan megbetegedett, és 1816. május 5-én meghalt.

Bár Hollandiában lakott, mindig magyar maradt, kiadott művein neve mellett a „Pannonius” jelző kivétel nélkül megtalálható.