Csillagközi repülés
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A csillagközi repülés egy olyan repülés, amely két csillag vagy bolygórendszer között történik. Az emberiségnek - ellentétben a bolygóközi repülésekkel - még egyetlen ilyen utazást sem sikerült megvalósítania. Jelenleg négy, ember alkotta űrszonda van, amely már elérte a Naprendszer határát, vagy hamarosan odaér:
2005. május végén jelentette be a NASA, hogy az 1977-ben indított Voyager-1 28 év után túlhaladt a határoló lökésfronton, és kb. 14 milliárd kilométerre a Naptól elérte a fejhullámot. Körülbelül 2015-ben lép ki a csillagközi térbe. Mögötte nem sokkal marad el a Voyager-2.
Az űrutazásnak jelenleg műszaki korlátai vannak. A legközelebbi csillag, a Proxima Centauri 4,23 fényév távolságra van tőlünk. Az ember által épített eddigi leggyorsabb űreszköz, a Helios-2 legnagyobb sebessége 253 000 km/h volt, ami a fénysebesség 0,0235%-a. Ez az űrhajó tehát 17 000 év alatt érné el a Proxima Centaurit. Ha egy emberöltőt 35 évnek veszünk, akkor ez majdnem 486 nemzedéket jelent. Olyan technikákat kell tehát találni, amellyel az űrhajók sebessége, illetve az űrhajósok élettartama növelhető, vagy az utazás ideje csökkenthető (például, féreglyuk igénybevételével).
 |
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Based on work by