Dég

A község Fejér megye délnyugati részén, a 64-es főútvonal mellett helyezkedik el. Székesfehérvártól 55, Siófoktól és a Balaton partjától 35 km-re helyezkedik el. Természetföldrajzilag a terület a Mezőföldhöz tartozik. A szűkebb kistáj Dégi-süllyedék néven ismert. Kiterjedése kb. 5 km². A nagytáj jellegzetes formái (löszvölgyek, dombok, patakok, tavak), növényzet és állatvilág itt megtalálható. Egy része – a kastélypark és környéke – megyei értékű természetvédelmi terület. A kedvező talajtani és éghajlati adottságok következtében a szántóföldje a mezőgazdaság legfrekventáltabb területének számít. Kiválóan termeszthetők itt gabonafélék, kukorica és cukorrépa. A község egyes részein szőlőkultúra is megtalálható (borospincék és borfeldolgozó üzem). Nevezetessége a Festetics-kastély, mely egykoron állami gondozott gyermekeknek adott otthont.

[szerkesztés] Története

Dég már közel ezer év óta lakott, a neve az Árpád-korban használt német eredetű (Deeg, Degu) személynévből származik. Igazán fejlődésnek a XVIII. sz. második felében indult, amikor itt telepedett le a Festetics család. A XX. sz. elején a grófi család nagyszabású építkezésbe kezdett, megépült az uradalmi központ, kastélyok és kialakult a kastélypark. A nagy építkezések idején volt a család jószágkormányzója Kováts Ferenc mérnök, aki szakíró volt (a dégi temetőben nyugszik). Az ő fia volt dr. Kovács Pál, akit Dég legjelesebb szülöttjének tekinthetünk (1808-1886). Amellett, hogy Győr tisztifőorvosa volt, beírta a nevét az irodalomtörténetbe is. A reform-korban volt író és kiváló lapszerkesztő (Hazánk). A község 1950-ig Veszprém megyéhez tartozott. A II. világháborút követően területe és a lakossága jelentősen lecsökkent (felére), jelenleg megállapodott, közepes méretű község.

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] A kastély

Festetics kastély

A "hollandi" kerti lak

A Festetics család jóvoltából műemlékben gazdag település. A Balaton felé húzódó dúsan termő vidéken, vizek szaggatta tájba épült meg hazánk egyik legcsodálatosabb klasszicista kastélya Pollack Mihály tervei alapján /1815-19/, ahol az Etelkai víz a Bozót-patakkal találkozik, az un. Dégi süllyedékben, a Mezőföldön. Ez volt a Nemzeti Múzeum előtanulmánya. A kastélyt körülvevő angolpark - az építész-kertépítész érdeme - a ritka értékes növényállományával, a romantikus szigeten található un. Holland-házzal /Mezőgazdasági Tájmúzeum volt/.

Birtokosai a nagymúltu tolnai Festetich család tagjai voltak - oldalági leszármazottai azoknak, akik hazánknak a keszthelyi Georgikont alapító Festetich Györgyöt is adták –, később pedig a Degenfeld-család. A kastélynak a természettel való kapcsolata olyan csodálatos, amire kevés példa található. Magyarázata az, hogy Pollach Mihály megtanulta, a kastélyépületet a klasszicizmus stílusigénye szerint az angol-kerttel együtt kell megtervezni. A falu közepén átfolyik a Bozót-patak, amelynek hídján keresztülhataldva a református templom, majd a római katolikus templom tűnik fel. Mindkettő a tájképi kert látványának része.

A kertben a kastély közelében sziklakert épült, amely hűtőzőt rejt magában. A lapályon átfolyó Etelka-víz hídja után érünk a kastélyhoz, így északról érkezünk. Balra a régi kiskastély, szemben évszázados tölgyek között a portikusz díszlik kocsifelhajtóval. A napfényes déli oszlopcsarnokból kitekintve tárul fel a park teljes pompájában. Előtérben idős faóriások között hatalmas gyepes tisztás enyhén lejt a völgyében lévő tó felé. Partján fehér-, fekete nyár és hársmatuzsálemek, jegenyenyár és erdei fenyők csoportja. A tó szigetén "hollandi" kerti lak áll. Régen csak csónakkal lehetett megközelíteni (ma kis híd vezet a benne lévő múzeumba). Sajnálatos módon a területet árvíz érte, így a tájmúzeumi kiállítás megszüntetésre került. A néhol 4-5 m mély tavon tavirózsák és tömegesen nyíló sárga vízitökök látványa jelent élményt.

A tavon túli erdős dombon (Magyar-domb) vadaskert volt karámba zárt szarvasokkal, fácántenyészettel. Ma is szép részlete a kertnek a süllyesztett teraszos rozárium. Kővázákkal ékes lépcső vezet le kettős dór oszlopsorához, az azon túli teniszpályához. Mellette öreg japánakác árnyékában antikizáló sziklabarlang, forrás van. Dór oszlopok között oroszlánfej köpi a vizet. A kastélytól délkeletre neogótikus kerti házat találunk vadgesztenyék, platánok, bukszusok romantikus ligetében. Csodálatos az őszi lombszíneződés is, érdemes kirándulni a településre. Műemlékileg védett, a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésében (28 hektár).

[szerkesztés] A templom

Ugyancsak műemlék a község katolikus temploma (1820-as évekből). Ez utóbbit is Pollack Mihály tervezte.

További számos műemlékjellegű épület is található a településen (mezőgazdasági szövetkezeti iroda épülete, dézsmapincesor, istálló, református parókia, Dégi Borház Kft. pincéje).

[szerkesztés] Emlékművek

A XX. század háborús áldozataira négy emlékmű is emlékeztet: az I. világháborús emlékmű a Gillányi-hegyen, a községi II. világháborús emlékmű a református templomkertben, valamint orosz és német katonai emlékművek.