Fazekas György
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Fazekas György (Miskolc, 1914. június 6. – Budapest, 1984. május 22.) író, újságíró
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Gimnáziumi tanulmányait Miskolcon végezte, majd újságíró lett. Első cikkei a Felső-Magyarország című lapban, édesapja napilapjában jelentek meg. A második világháború idején munkaszolgálatos volt, majd hadifogságot szenvedett. Miután hazatért, a Szabad Nép munkatársa lett. 1953-tól a reformkommunisták Nagy Imre köré gyülekező csoportjának a tagja lett. Ebben az időszakban az Irodalmi Újságban publikálta cikkeit. Az 1956-os forradalom idején is Nagy Imre munkatársa volt és Nagy Imrével együtt 1956. november 4-én a jugoszláv követségen kapott menedéket illetve Nagy Imrével együtt került Snagovba. A Nagy Imre-perben 10 év tartamú szabadságvesztésre ítélték. 1963-ban amnesztiával szabadult. 1968-tól a Magyar Hírlap munkatársa volt.
[szerkesztés] Művei
- Emberrabló (regény) (1953),
- Csodálatos utazás (ifjúsági regény) (1954)
- Miskolci toronyóra (önéletrajz) (1976).
[szerkesztés] Róla írták
- Pályi András: Az újságíró önéletrajza (Élet és Irodalom, Bp., 1977. 6. sz.);
- Földesi József: Sorsdöntő napok tanúi. F. Gy., újságíró (Mozgó Világ, 1983, 1984);
- Forró ősz Budapesten (életútinterjú, készítette Hegedüs B. András, Bp., 1989);
- Ember Judit: Menedékjog – 1956. A Nagy Imre csoport elrablása (Bp., 1989).
[szerkesztés] Forrás
- Magyar Életrajzi Lexikon