Fehérarcú batla
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Plegadis chihi Linnaeus, 1766 |
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
A fehérarcú batla (Plegadis chihi) a madarak osztályának gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe és az íbiszfélék (Threskiornithidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Az USA északi határától a Mexikói-öbölig költ, a Csendes-óceán partvidékéről hiányzik. Él ezek kívűl Mexikóban, Brazília délkeleti részén, Bolíviában, Chilében és Argentínában is. Édesvizű és brakkvizes mocsarakban él. Vándormadár, Mexikóban és a Mexikói-öböl partvidékén telel.
[szerkesztés] Megjelenés
Magassága 55-65 centiméter hosszú. Testszíne sötétbarna és zöldesen csillogó. Csőrének alapja fehérrel keretezett, csőre és lába vöröses.
Nagyon hasonlít a batlához (Plegadis falcinellus), amely az USA déli részén is költ. Korábban egy fajba sorolták őket.
[szerkesztés] Életmód
Táplálékkeresés közben hosszú, hajlott csőrével a puha talajban vagy a sekély vizek iszapjában kotorászik. Rákokat, rovarokat és kis kétéltűeket keres. Néha nagy mennyiségű földigilisztát eszik.
[szerkesztés] Szaporodás
Fészke a vadászterületektől gyakran igen távol, telepeken van szigeteken vagy nádasokban. Fészekalja 3-4 világos kékeszöld tojásból áll. A fiókák a szülők torkából kapják a táplálékukat, ilyenkor rövid csőrüket az élelmet hozó madár csőrébe dugják.
[szerkesztés] Forrás
- A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján
- The Sibley Guide to Birds, David Sibley, 2000, ISBN 0 679 45122 6
- További információ és fotók
Based on work by