Fogíny
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A fogíny (gingiva) az állcsontok fogmedri nyúlványait fedő hámszövet, mely a szájüreg nyálkahártyájának a folytatása. A fogat rögzítő fogágy alkotóeleme.
A fogíny egy többrétegű, el nem szarusodó laphám. A laphám alatt sűrű szövésű, a csonthoz erősen tapadó kötőszövet található. Mivel a hámrétege vastag és szorosan tapad a csonthoz a mechanikai erőknek jól ellenáll és kevésbé érzékeny.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Felépítése
Anatómiai szempontból megkülönböztetünk: rögzített, szabad és interdentális gingivát.
[szerkesztés] Rögzített fogíny (pars fixa gingivae)
A csontokra erősen tapadó gingiva rész. A mozgatható szájnyálkahártyától egy mucogingivális vonal választja el. Ezenkívül színe alapján is elkülöníthető, mivel sokkal világosabb, mint mozgatható szájnyálkahártya.
[szerkesztés] Szabad fogíny (pars libera gingivae)
Az a része a fogínynek, mely áthidalja a rést a fogmeder és a fog között. Egy, kb. 1 mm-es szegélyt képez a fog nyaka körül, kialakítva a fogínysáncot (sulcus gingivae). A szabad fogínyen egy belső (fog fele néző) és egy külső hámréteg különíthető el. A külső egy többrétegű, olykor elszarusodó laphám, mely az alatta lévő kötőszöveti papillákkal szoros kapcsolatban van. A belső réteg kevesebb laphámsejtet tartalmaz és soha nem szarusodik el.
Ez a hám réteg nem ér el teljesen a foghoz. Ezen a helyen egy kevésbé ellenálló hasadék képződik (locus minoris resistentiae), ahol a fogágyat nem védi hámréteg. Általában innen indul el az ínygyulladás.
[szerkesztés] Interdentális fogíny
Két fog közt elhelyezkedő háromszög alakú fogíny.
[szerkesztés] Fejlődése
Lásd fogágy fejlődése
[szerkesztés] Betegségei
Lásd ínygyulladás
