Gyorsírás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A gyorsírást azért hozták létre, hogy a beszédet elhangzásakor egyidejűleg rögzíteni tudják. Bár ma már vannak más eszközeink is erre, a gyorsírás jelentősége nem csökkent. Használata nemcsak magas fokán alkalmas a beszédírásban eredményes, de jól alkalmazható gondolataink gyors rögzítésére, előadás, magyarázatok kivonatos lejegyzésére, a napi irodai munkában – tehát mindenütt, ahol időt kívánunk megtakarítani.
A gyorsírás írásmódjai sokban eltérnek a folyóírásétól: betűi egyszerűbbek, különleges jelölésmódokat és rövidítéseket alkalmaz.
A betűk egyszerűek. A következő elemekből állnak: egyenes, kampó, hurok, kör (ellipszis). A folyóírás is ezeket az elemeket használja, de egy-egy betű több elemből áll, a gyorsírásban a legbonyolultabb betű is legfeljebb háromelemű.
Jelképes jelöléseket alkalmaz: a magánhangzókat az esetek többségében a mássalhangzók elhelyezésével, egymáshoz való viszonyával, módosításával fejezi ki.
Rövidítéseket használ – a folyóírásban és a köznyelvben előfordulóknál lényegesen nagyobb mértékben. A rövidítésben csak a szó jellemő részét írjuk le (jelöljük), a többit elhagyjuk.
A gyorsírás szabályai figyelembe veszik a magyar nyelv törvényszerűségeit, sajátosságait, így például a betűk gyakoriságát, a hangrend szabályait, a nyelvtani összefüggéseket.
Hazánkban egyedül a Nyíregyházi Főiskola Gyorsírás és Gépírás Tanszéke képez gyors- és gépíró tanárokat, 1975 óta.
Based on work by