Hír

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Tartalomjegyzék 1 A hír fogalma 1.1 Hearst a hírről 2 A hír történetéből 3 A hír minőségéről 4 A hírek fajtái 5 A hírek és az ember kapcsolata 6 A hírzárlat 7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A hír fogalma

A hír újságírói meghatározása szerint olyan ellenőrzött és igaznak bizonyult információ, amely közérdeklődésre tarthat számot, és amely speciális szakmai eljárás, a hírszerkesztés eredményeként jött létre. A hírszerkesztés során a legfontosabb feladat a hírérték meghatározása. A hírértéket növeli:

• az esemény, történés, cselekvés aktualitása, frissessége
• a hírben szereplők ismertsége, pozíciója, befolyása
• a földrajzi közelség
• az esemény, történés, cselekvés egyedisége, szokatlansága, meglepő vagy megdöbbentő volta
• a tematikai keretbe illeszthetőség, azaz van-e előzménye a hírnek
• az információ érdekessége, szórakoztató jellege

A hírrel szemben támasztott követelmény, hogy legyen rövid, tömör, világos és tárgyilagos. A hírnek általában hat kérdésre kell választ adnia: „Ki? Mikor? Hol? Mit? Hogyan? Miért?”. A hír a legrövidebb terjedelmű újságírói műfaj, és mint ilyen az összes objektív újságírói műfaj alapja.

A hír sajátos információ, a hírügynökségek és a hírszerzés áruja, a hírközlés, a kommunikáció és más szakterület tárgya.

[szerkesztés] Hearst a hírről

A hír definíciója William Randolph Hearst, az ismert amerikai sajtómágnás szerint úgy szól, hogy „hír az, amit valaki nagyon nem szeretne, ha nyomtatásban megjelenne. Ami azonban nem ilyen, és amit mégis publikálnak, az mind csak reklám.”

[szerkesztés] A hír történetéből

A kommunikáció fejlődését az váltotta ki, hogy egymástól távol levő emberek minél hamarabb, minél pontosabban akarnak értesülni a távoli helyszínen történtekről. A hadseregek és a bizotnsági szervezetek ősidőktől fogva különösen igénylik a friss híreket, ezért alakult ki a hírszerzés is. A hírek továbbításának az ókorban és középkorban a hírnökök voltak a legfontosabb eszközei. Jó időben (mindenki más előtt) kapott hírnek (a waterloo-i csatáról) köszönheti a Rothschild család a vagyonát. Ma is sokan megkockáztatják, hogy a büntetőjogi felelősségrevonás fenyegetése ellenére bennfentes információk segítségével vagyonokat keressenek, pl. a tőzsdén, akár néhány perc alatt. A kommunikáció mai fejlettségi szintje a távollevők tájékoztatásához szükséges időt a minimálisra csökkenti.

[szerkesztés] A hír minőségéről

A híreket kétféleképpen lehet továbbítani: konkrét címzetteknek (l. direct mail) és „mindenkinek”. A hír célzott továbbítása műszakilag a hírközlés és a távközlés tárgyköre, míg a „mindenkinek” szóló „közvetítés” a tömegkommunikációs eszközök (mass communication media) területe.

A hírek olvasóit a frissesség (aktualitás) mellett a következők érdeklik:

1. Igaz-e a hír?

Ez összefügg azzal, hogy hiteles, vagy megbízható forrásból származik-e. Ezért szokás a nagy horderejű hírek forrását ellenőrizni.

2. Teljes-e a hír?

Ez azzal füg össze, hogy néha csak a történek egyik oldalát, nézőpontját továbbítják, a másik, szintén lényeges közlendő elmarad. (lásd NPOV.) Műszaki szempontból szintén ellenőrzik, hogy a csatornán a teljes üzenet megjön-e, nem marad-e el valamilyen fontos rész útközben.

3. Rontatlan, vagy sértetlen-e a hír? Azaz, első kézből származik-e, azaz ment-e át valamilyen közvetítésen, kódoláson vagy értelmezésen, amelynek eredményeképpen esetleg eltorzult a hír tartalma.

Ez azzal függ össze, hogy nagyon könnyű egy hír továbbítási láncban a hírt ismétlések során elrontani (L. pl. a „Nem osztogatnak, hanem fosztogatnak” viccet.)

4. Releváns-e a hír?

Ez azzal függ össze, hogy a hírnek valamilyen vonatkozással, jelentőséggel vagy következménnyel kell bírnia a hírolvasóra. Teljesen érdektelen helyekről, eseményekről és emberekről szóló tudosítások ritkán maradnak benn a hírek közlésre való megválogatása után a hírszolgálati áruválasztékban.

[szerkesztés] A hírek fajtái

Előjele szerint létezik jó hír és rossz hír. A jó hír az, ha nincs hír, mivel a hír a környezeti változások velejárója. A keresztény hívőknek a jó hír az evangélium. Egyes híreket a közönség (vagy célközönség) közvetlenül felhasznál: pl. a tőzsdespekulánsoknak hír az árfolyamingadozás. Vannak álhírek és rémhírek, ezek inkább az informális, szóbeli csatornákon át terjednek, szinonímájuk a pletyka. De vannak szándékosan terjesztett hamis hírek is, amelyek a véleményalakítás és/vagy változtatás legolcsóbb formái vagy nem erőszakos eszközei. Kedvelt hírfajták a rendőrségi, bírósági és társasági vagy színes hírek. Nem számít hírnek a várható esemény bekövetkeztéről szóló megerősítés vagy tudósítás. A hír tehát összefügg egy esemény bekövetkezési valószínűségének mértékével.

[szerkesztés] A hírek és az ember kapcsolata

1. Aki a hírt kapja nagyon ellentétesen viselkedik attól függően, hogy a hír jó-e vagy rossz. A szeretett személy halálhírét a hír tagadásával, fel nem fogásával, hitetlenkedésével („nem hiszem el”) fogadják, míg a jó hírt kitörő örömmel és indokolatlan látványos „győzelmi” reakciókkal.

2. Akiről szól a hír, még akkor is „híresnek” érzi magát, ha egyébként a hír elismerő szavakat nem tartalmaz. „Benne lenni az újságban vagy a tévében” sokak számára életre szóló megtiszteltetés, egyes foglalkozások számára (színészek politikusok stb.) létkérdés.

3. Aki a hírt „szerzi” vagy megírja nem feltételenül tudja, hogy mi lesz a sorsa a leírt szövegének, vagy az abban szereplő személyeknek stb. Többnyire ez nem is érdekli, csak emiatt felelősség nem terheli, bár lehet tudni, hogy a tartósan a hírkereskedelem figyelmébe kerülő embereknek rendszerint egziszenciális szempontból megváltozik az élete.

4. A híreknek, főleg az újsághíreknek is van élete, életcikluson mennek át, ami azt jelenti, hogy ugyanazt a hírt (eseményt, történést) esetenként órák, napok, hetek, hónapok vagy évek múltán már egészen másképpen írják le mindazok az emberek, akiknek ezzel a hírrel valamilyen dolguk volt.

[szerkesztés] A hírzárlat

Vannak olyan események, amelyek bekövetkeztével hírzárlatot rendelnek el: uralkodók halála, emberi mulasztás okozta katasztrófák, háborus konfliktusok vagy azokhoz vezető események stb.) A hírzárlat gyakorlatilag mind a pánikot és a tömeges, kezelhetetlen emberi reakciókat hivatott megakadályozni.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Reklámértékű hírek W. R. Hearst-ről
• Az embargóról és a NPOV-ról