Húsvéti oratórium
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Húsvéti oratórium (BWV 249, D-Dúr) Johann Sebastian Bach műve, amely 1725. április 1-jére datálható. Tíz tételből áll:
- Ünnepélyes Sinfonia és Adagio (üstdobbal és 3 trombitával).
- „Kommt, eilet und laufet” korál megharmonizálása
- Recitativo
- „Seele, deine Spezereien” szopránária (Szűz Mária
- Recitativo
- „Sanft soll mein Todeskummer” tenorária (Simon Péter)
- Recitativo
- „Saget, saget mir geschwinde” altária (Mária Magdolna)
- Recitativo
- „Preis und Dank” – kórus
(Ezen kívül szereplő még János apostol (basszus).)
A szöveget valószínüleg Picander írta. A történet az ismert jelenet: az asszonyok üresen harmadnapon találják Jézus sírját.
Hangszerelése: Szóló: SATB; Kórus: SATB, fuvola, 2 Blockflöte, 2 oboa, oboa d'amore, fagott, 3 trombita, üstdob, vonósok, Basso Continuo.
Készült belőle paródia is; a szász-weißenfelsi udvar részére, Krisztián herceg születésnapja alkalmából ( „Entfliehet, verschwindet, entweichet ihr Sorgen” (BWV 249a)), újraírt szöveggel és recitativokkal. BWV 249b szám alatt pedig a flemmingi grófnak készített paródia található („Verjaget, zerstreuet, zerrüttet, ihr Sterne”)