H. G. Wells

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

H. G. Wells

Herbert George Wells (Anglia, Bromley, 1866. szeptember 21. – London, 1946. augusztus 13.) angol író volt, aki főleg a science fiction műfajban írt műveiről ismert. (Például "A Világok harca", "A láthatatlan ember", "Dr. Moreau szigete"). A világirodalom egyik legtermékenyebb írója, aki szinte minden létező műfajban alkotott.

Nyíltan védelmezte a (nyugati típusú) szocialista nézeteket, sok műve tartalmaz politikai, vagy szociális jellegű utalásokat. Késői művei egyre politikusabbak és didaktikusabbak lettek, ma már jobbára csak korai science fiction regényeit olvassák széles körben.

Hugo Gernsbeckkel és Jules Verne-nel együtt a "science fiction atyjának" tartják.

Hírhedt nőcsábász volt.

[szerkesztés] Élete

[szerkesztés] Ifjúkora

Herbert George Wells Kent megyében, Bromleyban, a High Street 47 alatti Atlas Házban született, Joseph Wells korábbi kertész, akkor boltos és krikett játékos és felesége, Sarah Neal korábbi szolgálólány negyedik, utolsó gyermekeként. A család az elszegényedett alsó középosztályba tartozott. Egy örökség folytán porcelánboltot vásárolhattak, de gyorsan rá kellett jönniük, hogy ez nem lesz jól menő vállalkozás, mert az árukészlet megkopott volt, az üzlet elhelyezkedése pedig rossz. A szerény megélhetést csak más jövedelemforrások segítségével tudták biztosítani maguknak, Joseph például krikettütőket és labdákat adott el a meccseken, ahol játszott, és a játékért is kapott kisebb-nagyobb összegeket. (Ez is bizonytalan kereset volt, mert profi krikett ekkor még nem létezett és a játékosokat adományokból, vagy a rendező klub előteremtette szerény összegekből fizették.)

Hétéves korában, 1874-ben a gyermek Wells eltörte a lábát, hetekre ágyba került és ez a baleset fontosnak bizonyult későbbi sorsát illetően: rákapott az olvasásra, kíváncsivá vált a mindennapi életétől eltérő világokra, sőt megszületett benne az írás vágya. Ugyanebben az évben kezdte el Thomas Morley privát kereskedelmi iskoláját. Az iskola kevés dologra kocentrált a copperplate stílusú kalligrafikus kézírási stílus és a kereskedők számára hasznos ismeretek oktatásán kívül. Wells 1870-ig járt ebbe az iskolába. Korábban, 1877-ben újabb, a család életét erősen befolyásoló baleset történt: apja eltörte a combcsontját, ami véget vetett krikettkarrierjének, megfosztva a családot bevételei egy fontos részétől.

Anyagi nehézségeik miatt a szülők inasnak adták a fiúkat. 1881 és 1883 közt Herbert a Southsea Drapery Emporium szövetkereskedés inasa volt, ami kevés örömmel szolgált a számára. Itt szerzett tapasztalatait az inasok sanyarú sorsáról és a világ javai elosztásának igazságtalanságáról később felhasználta The Wheels of Chance és Kipps című regényeiben.

Szülei sohasem voltak különösen jó viszonyban egymással (anyja hívő protestáns, apja szabadgondolkodó volt). Amikor anyja visszatért régi foglalkozásához és szobalány lett egy sussexi vidéki házban, Upparkban, alkalmazásának egyik feltétele az volt, hogy családját nem vihette magával. Ettől kezdve Herbert szülei külön éltek, bár nem váltak el és más párkapcsolatra sem léptek. Herbert nem állta meg a helyét a szövetboltban, majd egy kémikus segédjeként és rossz tapasztalatokat szerzett tanári segédként is, és mindannyiszor - mint később elmesélte - "a rosszpénz visszatért" mondatra érkezett vissza anyjához Upparkba arra az időre, amíg más foglalkozást kerítettek a számára. Szerencséjére az upparki ház kitűnő könyvtárral rendelkezett, és megengedték neki, hogy az olvasásba merüljön.

[szerkesztés] Továbbtanulása

1883-ban munkaadója elbocsátotta azzal, hogy elégedetlen a munkájával és Wells örömmel vált meg a segédi állástól. Ugyanebben az évben a west sussex-i Midhurst általános iskolájában lett segédtanár, majd ösztöndíjat nyert Londonba, a Normal School of Science nevű tudományos felsőoktatási intézménybe (a későbbi Royal College of Science, ma az Imperial College része), ahol Thomas Huxleytól, Darwin követőjétől tanult biológiát. Végzősként részt vett a Royal College of Science Association nevű tudományos egyesület megalapításában (1909-ben elnöke is lett). 1887-ig tanult az intézményben heti 21 shillinges ösztöndíjjal.

Beiratkozása után röviddel csatlakozott az intézmény vitaköréhez. Már ezekben az években megformálódtak gondolatai a társadalom megreformálásáról. Platón A köztársaság című művének tanulmányozása után a korabeli szocialista eszmék irányába fordult, amelyeket például az 1884-ben alakult Fabiánus Társaság fejtett ki, vagy a Kelmscott Házban adott szabad előadásaiban William Morris. Wells részt vett a The Science School Journal című tudományos iskolaújság megalapításában is és ebben saját nézeteit is kifejthette az irodalomról és a társadalomról. Miután sikerrel letette biológiai és fizikai vizsgáit, a kevésbé kedvelt geológiából megbuktatták, ami ösztöndíjának elvesztésével járt.

Miután jövedelm nélkül maradt, Mary nagynénje, édesapja unokatestvére vette magához. Wells szerelmes lett a nagynéni lányába, Mary Wellsbe és 1891-ben feleségül vette.

[szerkesztés] Házasságai és viszonyai

[szerkesztés] Művész

[szerkesztés] Játéktervező

[szerkesztés] Író

[szerkesztés] Politikai tevékenysége

[szerkesztés] Öröksége

[szerkesztés] Alakja a művészetben

[szerkesztés] Művei

Fontosabb művei (Az eredeti címekkel, a Gutenberg Project weboldalán megtalálható műveket * jelzi):

The Chronic Argonauts (1888)
Textbook of Biology (1893)
Honours Physiography, közöse mű R.A. Gregory-vel, (1893)
Select Conversations with an Uncle (1895)
The Time Machine (1895)* ("Az időgép")
The Wonderful Visit (1895)
The Stolen Bacillus and Other Incidents (1895)* ("Az ellopott bacilus és más történetek")
The Island of Dr. Moreau (1896)* ("Dr. Moreau szigete")
The Red Room (1896)*
The Wheels of Chance (1896)*
The Plattner Story, and Others (1897)
The Invisible Man (regény) (1897)*
Certain Personal Matters (1897)
The Crystal Egg - short story (1897)
The Star - short story, Graphic, Christmas (1897)*
The War of the Worlds (1898)* ("A világok harca")
When the Sleeper Wakes (1899) (later revised as The Sleeper Awakes, 1910)*
Love and Mr Lewisham (1900)*
The First Men in the Moon (1901)*
Anticipations (1901)
The Discovery of the Future (1902)
Mankind in the Making (1903)*
Twelve Stories and a Dream (1903)
The Scepticism of the Instrument - Az Oxford Philosophical Society ülésén 1903. november 8-án felolvasott előadás részlete)
The Food of the Gods and How It Came to Earth (1904)*
Kipps: The Story of a Simple Soul (1905)
A Modern Utopia (1905)*
In the Days of the Comet (1906)*
The Future in America (1906)
Faults of the Fabian (1906)
Socialism and the Family (1906)
Reconstruction of the Fabian Society (1906)
This Misery of Boots (1907)
New Worlds for Old (1908)
The War in the Air (1908)*
First and Last Things (1908)*
Ann Veronica (1909)*
Tono-Bungay (1909)*
The History of Mr. Polly (1910)*
The Sleeper Awakes (1910)* - A When the Sleeper Wakes javított kiadása
The New Machiavelli (1911)*
The Country of the Blind and Other Stories (1911)*
The Door in the Wall and Other Stories (1911)
Floor Games (1911)*
Marriage (1912)
Little Wars (1913)*
The World Set Free (1914)*
The Research Magnificent (1915)*
God the Invisible King (1917)*
War and the Future (1917)*
The Soul of a Bishop (1917)*
The Outline of History I, II 1920, 1931, 1940 (1949, 1956, 1961, 1971)
A Short History of the World (1922)
The Secret Places of the Heart (1922)*
Men Like Gods (1923)
Christina Alberta's Father (1925)
The World of William Clissold (1926)
Meanwhile (1927)
Mr Blettsworthy on Rampole Island (1928)
The Open Conspiracy (1928)
The Science of Life (1930)
The Outline of Man's Work and Wealth (1931)
The Shape of Things to Come (1933)
What Are We To Do With Our Lives? (1933)
Star-Begotten (1937)
The New World Order (1940)
Crux Ansata (1943)